Mind Donald Trump, mind az iráni vezetés folytatná a múlt héten megszakadt tárgyalásokat, az iráni fél azonban ragaszkodik a ballisztikus rakétaprogramjához, míg az Egyesült Államok egy második repülőgép-hordozó térségbe vezérlésével fokozhatja a nyomást Teheránon.
Washington átfogó megoldást akar, már nem elégszik meg csupán az iráni nukleáris program újraszabályozásával, hanem az Iszlám Köztársaság komoly ballisztikus rakéta programjára és a proxy-hálózatára is kitérne.
Irán azonban arra törekszik, hogy az egyeztetést csupán a nukleáris programjára szűkítse. Ali Shamkhani, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi titkára, az iráni iszlám forradalom 47. évfordulója alkalmából szerdán tartott ünnepi felvonuláson kijelentette, hogy “az Iszlám Köztársaság rakéta-képességei nem alkuképesek.” Az Iszlám Köztársaság miniszterelnöke, Maszúd Peszeskján pedig ünnepi beszédében amellett, hogy hangsúlyozta az ország szándékát a nukleáris programjával kapcsolatos tárgyalások folytatására, kijelentette, hogy “nem enged túlzott követeléseknek”, és
Irán nem fog meghátrálni az agresszió előtt.”
Ezzel párhuzamosan Trump elnök Benjámin Netanjahut látta vendégül a Fehér Házban kifejezetten az iráni fejlemények megvitatása érdekében. Az elnök elmondása alapján “semmi véglegesről” nem állapodtak meg az izraeli miniszterelnökkel, azon túl, hogy Trump ragaszkodik a tárgyalások folytatásához. Amerika tehát egyelőre jó esélyt lát arra, hogy a fegyveres konfrontációt elkerülve, békés úton rendezhető a helyzet, Izrael azonban továbbra is szkeptikus. Netanjahu hangsúlyozta, hogy bármiféle megállapodásnak magába kell foglalnia a ballisztikus rakétaprogramot és Irán regionális proxijainak a kérdését.
Az izraeli fél korábban többször is a katonai nyomásgyakorlást részesítette volna előnyben Iránnal szemben, miközben az Egyesült Államok arab szövetségesei a régióban a jelenleg is forró helyzet deeszkalizációjára szólítanak. Egy katonai konfliktus ugyanis könnyen felboríthatja az egész régió törékeny biztonsági architektúráját, beláthatatlan következményeket vonva maga után. Donald Trump számára így a regionális stabilitás megőrzése érdekében kiemelten fontos lenne a mielőbbi eredmény. Legújabban
az elnök csaknem egy hónapos határidőt vázolt fel Irán számára, és “traumatikus” következményekkel fenyegetett arra az esetre, ha mégsem érnek el megállapodást Teheránnal.
Sőt, a Pentagon megerősítette, hogy megkezdték egy újabb repülőgép-hordozó előkészítését a bevetésre, hogy ha szükséges, ezt a USS George W. Bush anyahajót is átvezényelhessék a Perzsa-öbölbe. Bár Trump erre még nem adott hivatalos utasítást, egy repülő-hordozó anyahajó, a USS Abraham Lincoln, már a térségben állomásozik. Egy második hadihajó jelenléte egy éven belül a második olyan eset lenne, amikor az Egyesült Államok két repülőhordozót is a térségbe vezényel, erre pedig korábban még nem volt példa.
Mindez jól mutatja a térség kiélezett állapotait, és az amerikai elszántság sem kérdéses.
Donald Trump számára azonban belpolitikai szempontból sem jönne most rosszul egy áttörésként elkönyvelhető megállapodás Iránnal,
míg egy fegyveres konfrontációval sokat kockáztatna. Megfelelő meggyőző nyomás nélkül azonban nem biztos, hogy sikerülhet végül térdre kényszeríteni a hajthatatlannak látszó iráni vezetést. A siettetett megállapodás szintén arra utal, hogy Trump számára is kényelmetlenné vált a mostani helyzet. Azonban könnyen a mélység rovására mehet, ha a gyorsaság válik prioritássá. Átfogó megállapodás nélkül viszont Washington elmulaszthatja azt a történelmi lehetőséget, amellyel egy legalább középtávra szóló, valódi megoldást találhatna Irán több évtizedes fenyegetésére.
Írta: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
