Donald Trump hivatalba lépése óta jócskán felkavarta a világot. Vámok, intézményi átalakítások, fegyveres erővel való fenyegetés – sok minden elhangzott az elnök első heteiben. Már a választási kampánya során is számtalanszor hangoztatta véleményét, mely szerint az USA masszívan veszteséges kereskedelmi kapcsolatokat folytat a világ országainak zömével és hogy ezen ő változtatni akar.
Az állandó „mumus” Kína mellett – némileg meglepő módon – az USA talán legközelebbi szövetségese, Kanada is (bűntető erejű) vámok várományosának látszik. Jelen írásban nem kísérlem meg ennek az értékelését, de az bizonyos, hogy széleskörben vitatott ez az elképzelés, házon belül is.
Mindazonáltal, a Trump-féle stratégiának látszólag már vannak eredményei, ugyanis Mexikó az illegális migráció korlátozása érdekében, nagyjából tízezer katonát vezényelt a közös határra – éppen Trump akaratának eleget téve –, cserébe a Mexikóval szemben tervezett vámok késleltetésre kerültek.
Kanada és Mexikó mellett az Európai Unió és Ázsia országai is aggódnak a vámok fenyegetése miatt. Ennek a legújabb bizonyítéka, hogy számos ázsiai ország tervez több amerikai LNG-t vásárolni.
Japán, a világ egyik legnagyobb gazdasága és a világ második legnagyobb LNG fogyasztója, az amerikai elnök február 7-i nyilatkozata alapján hamarosan rekordmennyiségű amerikai LNG-t fog importálni, éppen a kereskedelmi mérleg „korrigálása” érdekében. Ráadásul közös alaszkai energiaipari beruházások is felmerültek a napokban.
Trump seeks to slash Japan trade deficit through LNG exports and tariffs https://t.co/I9tYE7lqQJ
— Nikkei Asia (@NikkeiAsia) February 7, 2025
Japán LNG-importjának csaknem 10%-a származik az Egyesült Államokból jelenleg – derült ki a Kpler elemzőcég adataiból.
Japán mellett más ázsiai „nagykutyák” is bejelentkeztek az amerikai energiahordozókra: Dél-Korea több amerikai olajat és gázt tervez vásárolni, India, Banglades Tajvan és Vietnám energetikai cégei pedig nagymennyiségű amerikai LNG-t – pontosan ugyanazért, mint Japán is.
Az energiahordozók mellett más amerikai áruk ázsiai felfutása is várható a kereskedelmi mérlegek balanszírozása céljából, viszont a fejlődő világnak várhatóan az energiára lesz a legnagyobb szüksége belátható időn belül.
Emlékezetes, hogy az ukrajnai háború óta nemcsak Ázsia népei, de az európai országok lakói is egyre nagyobb mennyiségben fogyasztanak amerikai energiahordozókat. Látványosan kirajzolódik tehát egy trend, mely alapvetően az amerikai energetikai dominanciára igyekszik építeni az USA globális befolyását. Az energetikai függőség – természetéből fakadóan – egy nehezen levetkőzhető dolog, pláne egy monopolisztikus piacon, amilyen a globális LNG szállítmányozásé jelenleg.
A magasabb rendű szénhidrogénekben szegény Kína számára ez egy olyan terület, ahol önerőből nem tud versenybe szállni az amerikaiakkal.
A 19. század vége felé az USA egyszer már képes volt a világ elsőszámú energiaexportőrévé válni és éppen ez volt az a korszak, amikor az egyik legnagyobb fejlődésen ment keresztül az ország. Két világháború, egy világgazdasági válság, egy szétvert hatalmi centrum, és rengeteg kőolaj árán Amerika a 20. század nyertesévé vált.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
