Trump történelmi szerepe

Donald Trump, a 45. amerikai elnök több bírót nevezett ki a Legfelsőbb Bíróságra, mint négy elődje közül bármelyik. Az érdem ezért nem kis részben Mitch McConnellt, a szenátus republikánus többségének vezetőjét illeti. A demokraták ugyanakkor azzal vádolják őt, hogy Antonin Scalia főbíró 2016-os halála utáni megüresedett legfelsőbb bírósági helyet McConnell elorozta előlük. Curt Mills írása a The American Conservative-ban.

2016-ban az akkor hivatalban lévő amerikai elnök, Barack Obama egy elkötelezett és nagyra becsült mérsékelt bírót, Merrick Garlandet, Washington fellebbviteli bíróját jelölte a legfelsőbb bíróság új tagjának. McConnell azonban még csak arra sem volt hajlandó, hogy a szenátus elé engedje meghallgatásra a főbírójelöltet. Ezzel a demokraták szemében egy olyan főbenjáró bűnt követett el, amelyet csak az múlt felül, hogy idén villámgyorsan keresztülvitte Barrett kinevezését. Arra hivatkoznak, hogy a négy évvel ezelőtti precedenssel szemben, amikor még csak meghallgatást sem tartottak, most McConnellnek semmi kifogása nem volt az ellen, hogy a Trump-elnökség utolsó napjaiban új bírót nevezzenek ki.

Természetesen McConnell és a republikánus többség másként látja mindezt. Felhívják a figyelmet arra, hogy a taktikázást még a korábbi demokrata szenátusi többség vezetője, Harry Reid kezdte el, aki feloldotta a 60 szavazatos minősített többségre vonatkozó szabályt, amikor nekik ez állt érdekükben. Történetesen pont ez a demokrata taktikázás tette lehetővé, hogy ebben a ciklusban a Trump által jelölt három főbírót is ki tudták nevezni, 53 fős republikánus szenátusi többséggel. (Neil Gorsuch 54 szavazatot kapott 2017-ben, Brett Kavanaugh nagy nehezen 50 szavazatot kapott 2018-ban, míg Amy Coney Barrett-et 52 szavazattal választották meg október végén.)

McConnell egy másik interjúban felidézte azt is, hogy még a nyolcvanas években a szenátus megakadályozta egy konzervatív bírójelölt kinevezését, „gengszter módszerekkel”. A szenátus jogi bizottságának az elnöke akkoriban történetesen Joe Biden volt. McConnell szerint már ezt megelőzően érvényesült egyfajta jogi önkényesség. A Legfelsőbb Bíróság például új jogokat alkotott olyan a magánéleti kérdésekben, például az abortusz, a halálbüntetés és számos más kérdés ügyében, amelyekről az alkotmány nem rendelkezik közvetlenül, ezért korábban a demokrácia szabályainak megfelelően a választók hozhattak döntést.

A bírói testület azonban tévesen abból indult ki, hogy a háború utáni években kialakult országos konszenzus nyomán szélesebb körű döntési jogköröket alkothat a maga számára.

Barrett bíróval azonban McConnell végre úgy érezheti, hogy a mérleg kiegyenlítődött vagy legalábbis ehhez közelít. Amy Coney Barrett Clarence Thomas főbíró előtt tette le a hivatali esküt. Thomas szereplése üzenetértékű, mivel a konzervatívok számára a főbíró kiválóan képviseli leginkább az általuk vallott értékeket. Barett az egyetlen olyan főbíró, aki nem a keleti parti elitegyetemek egyikén végzett. A demokraták szemében az is vörös posztónak számított, hogy Thomas előtt tette le az esküt, ugyanis a főbírót „nem tekintik kellőképen intellektuálisnak”.

Az a demokrata vád sem áll meg, hogy a bíróságban mostantól automatikusan konzervatív többség érvényesülne, hiszen például az abortusz ügyében hozott Roe v. Wade döntés esetleges visszavonása nem eredményezne gyökeres fordulatot. Ezesetben annyi történne csupán, hogy a döntés visszakerülne a tagállamok szintjére, amelyek közül csupán néhányan döntenének csak az abortusz szigorítása mellett, a többség pedig fenntartaná a jelenlegi gyakorlatot. A jobboldal szemében a kulturális liberalizmus áthatja a keleti és a nyugati parti államokat, míg a demokraták szerint az abortusz betiltása a Szolgálólány meséje világát idézné meg. Ezek az érvek elsősorban választási célokat szolgálnak, nem a kérdés lényegét jelentik.

A demokraták azt is felvetették, hogy a konzervatív túlsúllyal szemben fel kellene emelni a Legfelsőbb Bíróság létszámát. Ezt utoljára Franklin D. Roosevelt vetette fel, azonban ő is letett róla.

Összességében Trump történelmi tettet hajtott végre azzal, hogy három konzervatív főbírót is ki tudott nevezni. Ennek jelentősége lehet a választások utáni időszakban, amikor a Legfelsőbb Bíróság dönteni fog az Obamacare-ről és a választást érintő kérdésekről is. Barrett elkötelezte magát amellett, hogy döntéseit kizárólag az alkotmány szó szerinti értelmezésére fogja alapozni, de ez nem változtat azon tényen, hogy Amerika megosztott marad a következő időszakban is.

Szemlézte: Morvay Sáron

Forrás