Több évtizedes hatalomra jutása óta Ali Hámenei Ajatollah, Irán vezetője regionális erőket és rakéta arzenált épített ki a Közel-Keleten, hogy az Izrael által végrehajtott támadásokat visszatartsa. Azonban, meggyengült szövetségesei és Izrael légi fölénye kevés lehetőséget hagy Irán vezetőjének, aki saját és rezsimje túléléséért küzd.
1979 óta Hámenei évtizedeken át tartó nemzetközi szankciókat, regionális feszültségeket élt át és megannyi tiltakozó mozgalmat fojtott el, hogy megőrizze hatalmát az Iszlám Köztársaságban. Évek óta azt hangoztatta népének, hogy nem lesz háború az Egyesült Államokkal vagy Izraellel. Ez az állítása romba dőlt júniusban, amikor több mint 1000 iráni halt meg a 12 napos háborút követően.
Félő, hogy a kezdeti békés irányvonal helyett az ország egy ’háború nélküli, béke nélküli’ állapotban marad. Az ország vezetője azonban inkább a szavak, mintsem a tettek embereként lép fel a mostani konfliktusokat követően. Legutóbbi szervezkedései inkább szolgálnak a frakciók közötti rivalizációk eltakarására, mintsem egy stratégiai irányvonal felmutatására vagy a tárgyalások előre mozdítására. Amíg a diplomáciai áttörés akadozik, a teheráni tisztviselők nagy része még mindig ahhoz az illúzióhoz ragaszkodik, hogy Kína és Oroszország majd megmenti Iránt a nyugati nyomástól.
A rezsim 1979 óta nem volt ilyen kiszolgáltatott állapotban, mint most, ezért koránt sincs olyan helyzetben, hogy teljes mértékben külső segítségre hagyatkozhasson.
Az izraeli és a későbbi amerikai támadások nemcsak Irán légvédelmének gyengeségeire mutattak rá, hanem egy vezetési stratégia hiányára is.
A támadások során megrongálódott nukleáris létesítmények ellenére Teherán továbbra is ragaszkodik az urán dúsítására vonatkozó szuverén jogához, elutasítja rakétaprogramjának korlátozását, és nem mutat hajlandóságot arra, hogy visszavonja Libanonban, Jemenben vagy másutt folytatott, az Egyesült Államok, Izrael és az arab országok által destabilizáló hatásúnak tartott közvetett beavatkozásait.
Még mindig úgy tűnik Hámenei az évtizedek során kialakított forradalmi identitásából, hogy soha nem enged az Egyesült Államoknak. Meg van győződve arról, hogy Irán bírni fogja a nyomást, amit a nyugati hatalmak helyeznek rá. Ebben az is segít, hogy a vezetés nem roppant össze a 12 napos háború alatt, és a közvélemény sem fordult ellene annyira, hogy forradalmi hangulat alakuljon ki.
Ennek ellenére Hámenei lehetőségei, hogy felkészítse az országot nagyobb zavargásokra és további támadásokra, továbbra is korlátozottak.
Míg a fegyveres erőket valamelyest áttudja alakítani vagy csoportosítani egy lehetséges támadásra, az egyre szükségesebbnek tűnő és alapvető irányváltást nem fogja meglépni. Ezt megalapozza az a reménye is, hogy az Egyesült Államok Kínával és Oroszországgal való rivalizálásának árnyékában kiutat találhat a nyugati nyomás alól. Ez azonban korántsem jelent többet egyszerű időszerzésnél és nagy hiba lehet ezt védelemként elkönyvelni.
Annak érdekében, hogy a lehetőségek bővüljenek, Teheránnak nyitottnak kell lennie a diplomáciára és az abból származó előnyökre is. A kezdeti viszályok óta némi előrelépés történt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), ami a legutóbbi kairói találkozón meg is mutatkozott. Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megállapodást írt alá, amely előkészíti az együttműködés újrafelvételét és az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzésének újraindítását.
ENSZ szankciós idővonal (2020 – 2025)
Forrás: ENSZ Biztonsági Tanács
Ezt követte szeptember 19-én az ENSZ Biztonsági Tanács szavazása az Irán ellen bevezetett szigorú gazdasági szankciók újbóli életbe léptetéséről, éppen az ország kiterjedt nukleáris programja miatt. Oroszország, Kína, Pakisztán és Algéria a szankciók újbóli bevezetése ellen szavazott, míg kilenc ENSZ BT-tag támogatta azt.
#BREAKING
— UN News (@UN_News_Centre) September 19, 2025
Security Council FAILS TO ADOPT draft resolution aimed to prevent “snapback” of sanctions on Iran that were lifted under the 2015 nuclear deal.
The text – which sought to maintain sanctions relief – did not get the required nine votes.
In Favor: 4
Against: 9
Abstain: 2 pic.twitter.com/8mFsjOEbrc
Az ENSZ mostani döntése is jól mutatja, hogy míg az apró lépések fenntartják a diplomáciát, messze nem elegendőek a döntő fordulat eléréséhez. A rezsim jelzi, hogy kész elviselni az Izraellel és az Egyesült Államokkal való korlátozott összecsapásokat és az ENSZ szankcióinak visszaállítását is, ami a mélyreható engedmények megtagadását jelenti.
Irán míg próbálja elkerülni a nyugati nyomást, könnyedén válhat egy Kijevhez hasonló színtérré, ahol a konfliktusok tüzében a nagyhatalmak próbálnak helyet szerezni a nemzetközi sakkjátszmában.
Hámenei, Irán legfőbb vezetője 1979 óta a legsebezhetőbb pillanatát éli, mivel a gyengült szövetségek, az izraeli és amerikai támadások, valamint a belső nyomás aláássák a rezsim védelmének képességét. A diplomáciai gesztusok és az IAEA-val való megújult együttműködés ellenére Teherán nem hajlandó korlátozni nukleáris és rakétaprogramjait, sem pedig visszaszorítani regionális beavatkozásait. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi szavazása a szankciók újbóli bevezetéséről aláhúzza a Nyugat frusztrációját Irán érdemi engedményeinek hiánya miatt, míg Irán továbbra is reménykedik Oroszország és Kína támogatásában.
Szemlézte: Mátyás Zoé
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
