Donald Trump elnök nagyszabású diplomáciai körútra indult a Közel-Keleten, több milliárd dolláros befektetési megállapodásokat kötött az Öböl-régióban, és bejelentette, hogy enyhíteni kívánja a Szíriával szembeni, régóta fennálló szankciókat. Ez a lépése Washingtonnak, megerősíti befolyását a régióban, támogatja Szíria átmeneti kormányát, és előkészíti az utat a lehetséges nemzetközi reintegrációhoz.
Donald Trump amerikai elnök, második hivatali ciklusának első nagy külföldi útjaként négy napra a Közel-Keletre látogatott, a többi között Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe. Az útja során több mint 2 billió dollár értékű beruházási megállapodást kötött az Öböl-térségben és szándékát fejezte ki a Szíriával szembeni amerikai szankciók feloldására. Szóba került az Egyesült Államok és Teherán közötti alku az iráni atomprogramról és fejlesztések az amerikai üzleti érdekek kiterjesztésével a régióban.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 13, 2025
A szankció, amit Trump Rijádban tartott beszédében érintett, amelyet az amerikai kormány alkalmazott 1979 óta Szíriával szemben a terrorizmus állami szintű támogatásáért.
Ez az együttműködés felé tett kifejezetten nagy lépés azt mutatja, hogy a régió, és az Öböl-menti országok érdemi szerepet tölthetnek be az amerikai külpolitika formálásában.
Az elnök eddigi felszólalásai, főleg a közel-keleti országokkal kapcsolatban sokszor inkább egy teátrális eszközként szolgáltak a térségben a figyelemfelkeltés és amerikai jelenlét szóban való biztosítására. Azonban ezeket a kijelentéseket általában eddig a tettek hiánya övezte.
Viszont ami a Sziriai szankciókat illeti, az amerikai külügyminiszter már néhány nappal később megerősítette az elnök terveit: „Ott voltam az elnökkel, amikor meghozta a döntést, hogy ezt megteszi, és bele is foglalta a beszédébe. Tehát ezzel kapcsolatban előkészítő munkát végeztünk”. A szankciók feloldásának ütemezéséről pedig elmondta, hogy Trump a Caesar-törvény szerinti mentesítési jogosítványokkal kíván élni, amelyeket 180 naponként meg kell újítani.
Az Egyesült Államok fokozott gazdasági nyomást gyakorolt az elmúlt években a szíriai Aszad-kormányra és annak támogatójára, Oroszországra a Caesar-törvénnyel, ami több szíriai vezető személyiséget szankcionált és minden olyan külső befektetőt, akik az Aszad-rezsimmel üzletet kötnének. 2024 végén kormányváltás történt, az Amerika által erősen szankcionált Aszad-rezsim megbukott és Ahmed al-Sharaa ideiglenes elnök vezetésével átmeneti kormány alakult. Ennek az új kabinetnek a feladata, hogy átvezesse az országot az átmeneti időszakon, és új alkotmányos keretet hozzon létre a feldúlt országban.
Forrás: IMF, Világbank
Marco Rubio külügyminiszter felszólalásaiból arra engednek következtetni, hogy a szankciókat érintő kijelentések és tervek teljes mértékben komolyan vehetők. A korlátozások feloldásának ütemtervére vonatkozó kérdésre Rubio egy hosszabb távú tervet fogalmazott meg. „Úgy gondolom, hogy a mentességgel akarunk kezdeni, amely lehetővé teszi a külföldi partnerek számára, akik segélyt akartak folyósítani, hogy elkezdhessék ezt anélkül, hogy a szankciók veszélyét kockáztatnák. Azt hiszem, ahogy haladunk előre, remélhetőleg hamarosan vagy egy napon olyan helyzetbe kerülünk, hogy a kongresszushoz fordulhatunk, és kérhetjük a szankciók végleges eltörlését.” - mondta.
Ezzel és az Öböl-térség más országaival zajló befektetésekkel Amerika új gazdasági alapot látszik felépíteni a térségben.
„Végső soron, ha elegendő előrelépést érünk el, szeretnénk, ha a törvényt hatályon kívül helyeznék, mert nehéz lesz olyan embereket találni, akik befektetnének egy olyan országban, ahol hat hónap múlva visszatérhetnek a szankciók” - mondta Rubio.
Donald Trump elnök elmondása szerint, a szaúdi koronaherceggel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott megbeszélése után döntött a szankciók feloldásáról.
Today, President Trump, at the invitation of Crown Prince Mohammed bin Salman, met with Syrian President Ahmad al-Sharaa. President Erdogan of Turkey joined by phone. President Erdogan praised President Trump for lifting sanctions on Syria and committed to working alongside Saudi… pic.twitter.com/0yhyZbQ1o0
— Karoline Leavitt (@PressSec) May 14, 2025
Miközben a Trump-kormányzat most az új politika végrehajtása felé halad, nem mindenki örül a szankciók feloldásának. Trump még áprilisban találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki aggodalmát fejezte ki a korlátozások enyhítésével kapcsolatban és attól tartott, hogy ez a 2023. október 7-i események megismétlődéséhez vezethetne.
Végül Trump az egyik legnagyobb amerikai szövetséges, Izrael ellenvetéseit végül figyelmen kívül hagyva döntött.
Továbbá szakértők és a szíriai civil társadalmat támogató csoportok szerint a problémák végtelenül bonyolultak. Egyesek azt állítják, hogy a szankciók enyhítése és az amerikai szállítmányok bejutása az országba, kritikus fontosságú lesz ahhoz, hogy Szíria megkezdhesse gazdasága kiépítését.
Míg Trump lépése merész, de kockázatos, Szíria talpra állásának támogatása egy világos, következetes tervvel hatalmas kapukat nyithat az Egyesült Államok számára. Számításba véve, hogy a helyi szövetségesek támogatása nélkül ez az akció visszafelé sülhet el, a hosszú távú siker a szankció ütemtervének végrehajtásától és a két ország együttműködéstől is nagy mértékben függ.
Még nem világos, miben egyeztek meg az új szíriai kormánnyal és a feltételekből mennyit fognak a valóságban teljesíteni, de az al-Sharaa-kormány egy olyan együttműködést sugall amiben elkötelezettek lesznek a nemzetközi közösség által felvázolt elvek - inkluzív kormányzás, béke a szomszédokkal, (köztük Izraellel), és a terroristák kiűzése - mellett.
Szemlézte: Mátyás Zoé
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
