Blog

Új platform az európai intézmények körében: az Európai Politikai Közösség jelenthet megoldást a kontinenst övező biztonsági kockázatokra?

2023. június elsején kerül megrendezésre az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozója. A 2022 júniusában alapított nemzetközi entitás 44 európai országot tömörít magába, amelyek delegációi a moldovai fővárosban találkoznak. A csúcs jelentőségét mutatja a szervezet újszerűsége, hiszen olyan…

2023. június elsején kerül megrendezésre az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozója. A 2022 júniusában alapított nemzetközi entitás 44 európai országot tömörít magába, amelyek delegációi a moldovai fővárosban találkoznak. A csúcs jelentőségét mutatja a szervezet újszerűsége, hiszen olyan fontos kérdésekre adhatnak választ a chișinăui események, mint az EPK létjogosultságának fenntarthatósága, vagy éppen az egymással átfedésben működő európai szervezetek párbeszédének problémája. A csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat Mathieu Droin és Ilke Toygür, a Centre for Strategic and International Studies Európa, Oroszország, és Eurázsia programjának kutatói elemezték.

Az Európai Politikai Közösség elnevezésű szervezet újkeletű jelenségként értékelhető a kontinens politikai színterén. A platform létrehozásának ötletét első körben Emmanuel Macron francia elnök vetette fel tavaly májusban az Európai Parlament ülésén elmondott beszédében.

A szervezet célja, hogy olyan színteret biztosítson az európai országok számára, amelynek tagjai EU-, illetve NATO-tagságuktól függetlenül tudnak párbeszédet folytatni.

Ennek fényében eleinte az EPK-t számos politikai szereplő a magasabb szintű együttműködésekhez való csatlakozástól távol álló országoknak szóló kezdeményezésként értékelte.

Ezzel szemben néhány héttel később „az ötlet újabb lendületet kapott” és 2022 júniusában - a cseh uniós elnökséggel egybehangzóan - Prágában került sor a tagok első találkozójára, ahol szignifikáns eredményeket értek el „az Örményország és Azerbajdzsán közötti párbeszéd elindításában, valamint a Párizs és London közötti feszültségek enyhítésében.” A történelmi prágai találkozó után az idei csúcs szimbolikus helyszínt kapott.

Moldova felkérése az esemény megszervezésére egyértelműen jelzésértékű, hiszen az országot nem csupán Kijev miatt befolyásolta az orosz invázió megindulása.

Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt), Chișinău különösen kitett az orosz hibrid műveletek elemeinek, amely kifejezetten nagy kihívást jelentenek Maia Sandu kormányának az ország európai uniós tagjelöltsége mellett.

 A Droin-Tuygür szerzőpáros szerint az EPK moldovai találkozójának sikerét három változó befolyásolja.

Az első, hogy a Közösség képes lesz-e további együttműködést elősegíteni az európai kontinenst leginkább megosztó kérdésekben.

Ennek teljesülését nagyban nehezíti, hogy a találkozón 50 delegációnak kell konszenzusra jutnia, miközben teljesen különböző politikai-gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkeznek. Ezen felül szintén befolyásoló tényező, hogy a megkötött kompromisszumok milyen mértékben lesznek képesek demonstrálni, hogy az EPK a megoldási folyamatok motorja lehet. Végül pedig a legfontosabb, hogy a csúcstalálkozónak olyan eredményeket kell hoznia, amelyek bizonyítják, hogy az EPK nem csak egy újabb „időrabló és drága beszélgetésnek” ad helyet.

Bár az EPK tagországai a moldovain felül további két találkozóra kötelezték el magukat (az egyiket Spanyolországban rendezik, a másikat pedig az Egyesült Királyságban), egyértelmű kérdés, hogy a szervezet Chișinăuban el tudja-e helyezni önmagát az európai intézmények térképén.

Az kimondható, hogy az EPK célja az uniós és az azon kívül eső országok közötti párbeszéd újragondolása, valamint, hogy valódi multilaterális platformot biztosítson a kontinens biztonsági architektúrájáról szóló párbeszédnek.

Bár az Európai Politikai Közösség egyelőre teljesen új jelenségnek tekinthető az európai intézmények körében, a Chișinăuban rendezendő találkozó eredményeire érdemes lesz odafigyelni, hiszen azok meghatározhatják a kontinens jövőbeli biztonsági együttműködésének irányvonalait.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon