Az amerikai kivonulás után hatalomra került tálibok 2021 óta drámaian megváltoztatták Afganisztán politikai és társadalmi helyzetét. Az új, 2024 augusztusi törvények a nők nyilvános szerepét és jogait szigorúan korlátozzák, komoly nemzetközi kritikát kiváltva. Kérdés, hogyan reagál a globális közösség az egyre súlyosbodó humanitárius válságra?
Az Egyesült Államok 2021 augusztusában történt afganisztáni kivonulása óta a tálibok visszatérése drámaian átformálta az ország politikai és társadalmi viszonyait. Gyors hatalomátvételük, amely Kabul elestében csúcsosodott ki, az Afganisztáni Iszlám Emirátus helyreállítását és a saría törvények szigorú értelmezéséről ismert rezsim újbóli bevezetését jelentette.
A tálibok uralma alatt különösen a nők és a lányok helyzete romlott. Szigorúan korlátozták jogaikat, a többi között megtiltották a munkavállalást, az oktatást és a burkát előíró öltözködési szabályokat vezettek be. A nőknek ma már jelentős akadályokkal kell szembenézniük a közéletben, mivel az utazáshoz férfi gyámra van szükségük és tilos teljes testfedés nélkül nyilvánosan megjelenniük. Gazdasági szempontból az ország válságban van. A nemzetközi szankciók és az afgán vagyon befagyasztása tönkretette a gazdaságot, ami széles körű szegénységhez és munkanélküliséghez vezetett. Ez
az összeomlás súlyosbította a humanitárius helyzetet, millióknak kell szembenézniük az élelmiszerellátás bizonytalanságával és az alapvető szükségletek hiányával.
A biztonság és a kormányzás a tálibok első kormányzásának idején számos kihívással járt. A csoport rendfenntartó képessége nem volt egyenletes, belső konfliktusokról és a különböző régiók ellenőrzésének nehézségeiről érkeztek jelentések. A kemény büntetések, például a nyilvános kivégzések és a korbácsolások visszatérése a félelem és az elnyomás légkörét teremtette meg. Nemzetközi szinten szkeptikusan fogadták a táliboknak a hivatalos elismerés megszerzésére irányuló erőfeszítéseit. Míg néhány ország pragmatikus okokból együttműködik a tálibokkal, az elismerés továbbra is várat magára az emberi jogok folyamatos megsértése és a szélsőségekkel való kapcsolat miatt.
2024. augusztus 21-én a tálibok új, még keményebb törvényeket vezettek be, melyek célja a „az erény terjesztése és a bűn megelőzése” ahogyan Maulvi Abdul Ghafar Farooq minisztériumi szóvivő fogalmazott. Ezek a rendelkezések széles körű kritikát váltottak ki a nemzetközi közösség és az emberi jogi szervezetek részéről.
#FPWorld: Afghanistan’s Taliban rulers have issued a ban on women’s voices and bare faces in public under new laws approved by the supreme leader in efforts to combat vice and promote virtue.https://t.co/Qt19vwpoYw
— Firstpost (@firstpost) August 22, 2024
Az új törvények előírják, hogy a nőknek nyilvánosan teljesen el kell takarniuk magukat, beleértve az arcukat is és tilos nyilvános helyeken beszélni, énekelni vagy hangosan olvasni.
A nőknek az sem engedélyezett, hogy olyan férfiakra nézzenek, akik nem közeli rokonok, és tilos olyan tevékenységeket folytatniuk, mint az ünneplés, a zenehallgatás vagy a kísérő nélküli utazás. Továbbá tilos az élőlényekről készült képek közzététele és megtiltották a nem rokon férfiak és nők keveredését. A tálib erkölcs- és erkölcstanügyi minisztérium felel majd e törvények betartatásáért és jogosult lesz figyelmeztetéseket kiadni vagy letartóztatásokat végrehajtani a törvénysértések esetén.
Az ENSZ elítélte ezeket a rendeleteket, mivel azok súlyosbítják a nők és lányok helyzetét. Érvelésük szerint az új törvények nemcsak az alapvető emberi jogokat sértik, hanem jelentősen akadályozzák a nők közéletben való részvételét és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférését is. A tálibok azonban visszautasították ezeket a kritikákat. Az átfogó korlátozások nemcsak alapvető jogokat vesznek el, hanem
a megfélemlítés és az ellenőrzés olyan környezetét is megteremtik, amely megfojtja a személyes szabadságot és véleménynyilvánítást. Az afganisztáni nők számára ezek a törvények többet jelentenek, mint egyszerű jogi változások; emberi mivoltuk és autonómiájuk alapvető megtagadását. Az alábbi diagramon a vizsgált országokhoz viszonyítva látható Afganisztán helyzete a demokrácia és emberi jogok tekintetében.
Forrás: Idea
A nemzetközi közösség elítélése aláhúzza, hogy sürgősen választ kell adni ezekre a súlyos emberi jogi visszaélésekre. Az, hogy a tálibok nem hajlandóak elismerni ezeket az aggodalmakat vagy módosítani politikájukat, jelentős kérdéseket vet fel az alapvető emberi jogok és a nemzetközi normák iránti elkötelezettségükkel kapcsolatban. A globális szereplők pedig azzal érveltek, hogy az ilyen elnyomó intézkedésekkel szemben létfontosságú, hogy kiálljanak az afgán nők jogai és szabadsága mellett és olyan beavatkozásokat szorgalmazzanak, amelyek enyhíthetik a tálib uralom alatt kibontakozó humanitárius válságot.
Szemlézte: Henez Botond
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
