Hszi Csin-ping arab vezetőkkel tartott találkozója fordulatot jelenthet az eddigi kínai külpolitikában. Kína pénzügyi segéllyel és politikai támogatással kíván új szövetségeseket keresni a térségben, miután eddigi partnereivel látszólag megromlott a viszonya. E fejlemények nagy hatással lehetnek a nemzetközi diplomácia dinamikájára is.
Hszi Csin-ping kínai elnök nemzetközi békekonferenciára szólította fel az arab vezetőket pekingi találkozóján. Hangsúlyozta, hogy a Közel-Kelet a palesztin-izraeli konfliktus miatt súlyos szenvedést él meg, amely október óta drasztikusan eszkalálódott. A találkozón, amely a Kína és az arab államok közötti együttműködési fórum része volt, különböző arab országok vezetői vettek részt. Kína bírálta Izraelt, és az arab világgal, valamint a globális déllel szövetkezett a konfliktus kapcsán, szemben az Egyesült Államok Izrael melletti támogatásával. Hszi közel 70 millió dolláros segélyt ígért és kiemelte a megerősített kínai-arab kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, mint a globális béke és stabilitás modelljét. Ezen túlmenően 3 millió dollárt ígért az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének. Kína álláspontja egybecseng az arab nemzetekével, amelyek támogatják a kétállami megoldást.
Elemzők szerint Kína célja, hogy növelje diplomáciai befolyását a térségben, szembe állítva erőfeszítéseit az USA vélt tétlenségével.
Mivel a palesztin-izraeli konfliktushalálos áldozatainak száma a gázai Egészségügyi Minisztérium közlése szerint már meghaladja a 36 000 főt, így a konfliktus eszkalációja egyáltalán nem zárható ki. Ez veszélyezteti Kína gazdasági érdekeltséget a térségben. Az Egy Övezet Egy Út projekt keretén belül számos befektetési megállapodást kötöttek a régió országaival, amelyeket most át kell értékelniük. Kérdés, hogy ez mennyire befolyásolja majd az eddigi növekvő tendenciákat a meghatározó arab államokkal a kereskedelem terén.
Forrás: ChinaMed
Mindez felhívja a figyelmet a Kínai Népköztársaság jelenlegi problémáira a nemzetközi kapcsolatrendszerben. Az utóbbi időben Észak-Koreával is megromlott a viszonya. A feszültség akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Észak-Korea katonai kémműholdjának sikertelen kilövése megzavart egy jelentős diplomáciai eseményt, amelyen Kína, Japán és Dél-Korea vett részt. Ennek folytatása lehet az Arab Emirátusok irányában mutatott viselkedés is.
Konfliktusok ugyanakkor Kína és az Emirátusok között is lehetnek. Egyes források szerint Peking nem támogatja ák az Emirátusok területi követeléseit három Perzsa-öbölbeli sziget - Abu Musa, Nagy-Dunb és Kis-Dunb - felett, amelyeket Irán 1971 óta ellenőriz. Cserébe Irán Teherán beleegyezett, hogy megzavarja a Nemzetközi Észak-Déli Közlekedési Folyosót (INSTC), egy Oroszország, India és Irán részvételével megvalósuló projektet, amely a kínai Egy Övezet Egy Út kezdeményezéssel versenyez. Ez a lépés Kína stratégiai egyensúlyozását tükrözi az arab államokkal való kapcsolatok erősítése és az Iránnal való kapcsolatának kezelése között. Ez lehet a folytatása az ez évben bejelentett BRICS bővítésnek.
A jövőben érdemes lesz figyelemmel kísérni a kínai befektetéseket, mivel ezek lehetnek a leghitelesebb forrásai a geopolitikájuk esetleges irányváltozásainak. Összességében elmondható, hogy Kína rendkívüli lehetőségek előtt áll. Az egyetlen kérdés az, hogy hogyan használja ki az átalakuló világrendet.
Szemlézte: Henez Botond
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
