Blog

Új uralkodója lesz Dániának: a királynő bejelentette visszavonulását

A tavalyi év tele volt váratlan fordulatokkal és meghökkentő eseményekkel, amelyek sokszor nagyon is sok hasonlóságot mutattak. 2023 legutolsó pillanataira is jutott egy meglepetés. II. Margit dán királynő ugyanis élő közvetítésben jelentette be, hogy 2024. január 14-én lemond a trónról. Dániában…

A tavalyi év tele volt váratlan fordulatokkal és meghökkentő eseményekkel, amelyek sokszor nagyon is sok hasonlóságot mutattak. 2023 legutolsó pillanataira is jutott egy meglepetés. II. Margit dán királynő ugyanis élő közvetítésben jelentette be, hogy 2024. január 14-én lemond a trónról. Dániában ezzel Angliához hasonlóan egy hosszú és meghatározó korszak zárul le.

Szilveszter este az állam- és kormányfők általában évértékelőket tartanak, amelyben értékelik az elmúlt egy évet, és köszöntik az új évet (Magyarországon Novák Katalin köztársasági elnök is megtartotta újévi köszöntőjét). Dániában ugyanakkor nemcsak erről szólt az államelnök köszöntője. 2023. december 31-én II. Margit (születési nevén: Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid) dán királynő újévi beszédének élő adásában jelentette be, hogy

52 évnyi uralkodás után lemond a trónról fia, Frigyes (születési nevén: Frederik André Henrik Christian) koronaherceg javára.

A királynő megkoronázásának 52-ik évfordulóján, 2023. január 14-én vonul vissza hivatalosan is, Dániának pedig ekkortól lesz ismét királya.

Margit királynő, második ezen a néven, 1940. április 16-án született Koppenhágában. Apja, IX. Frigyes legidősebb gyermekeként azonban nem vált azonnal trónörökössé: a dán öröklési szabályok szerint (a világ legtöbb monarchiájához hasonlóan) akkor még csak férfiágon lehetett örökíteni a trónt. Ezt egy 1953-as alkotmánymódosítással eltörölték, legutolsó lépésként népszavazáson is megerősítették: Dánia lakosságának 59%-a jelent meg az erről szóló voksoláson, és ebből 78,8% támogatta a kezdeményezést, amely nagyon hasonlított az angliai örökléshez.

Margit hercegnő tehát hivatalosan is a trón várományosa lett, amelyet apja halála után, 1972. január 14-én foglalt el, II. Margit néven.

Férje egy volt francia diplomata volt, aki Henri Marie Jean André de Laborde de Monpezat néven született egy grófi családba, majd Henrik hercegként a dán királynő férje lett 1967-ben, bár hercegi címét szívesen lecserélte volna egy királyira. 2018-ban bekövetkezett halála előtt úgy rendelkezett, hogy ne a felesége mellé temessék, kérését pedig a királyi család tiszteletben is tartotta.

II. Margit, férjével ellentétben, nem a diplomácia világában mozgott. Szolgált a Dán Királyi Légierőnél is, azelőtt viszont az egyetemen politikatudományokat, filozófiát és régészetet hallgatott (többek között a Cambridge-i Egyetemen, a Sorbonne-on és a London School of Economics-on is egyetemista volt). A régészetet annyira szerette, hogy több közel-keleti országban is jelen volt régészeti ásatásoknál.

Emellett miseruhákat és oltárterítőket hímez, valamint J.R.R. Tolkien világhírű regényének, a Gyűrűk ura angol és dán nyelvű kiadásainak illusztrálását is ő végezte (képeit maga Tolkien fogadta el).

A királynő lemondása nagy meglepetés volt mindenki számára, különösen azért, mert a támogatottsága nagyon magasnak mondható: a közvéleménykutatások szerint a monarchia népszerűsége Dániában 75-80%, vagy más adatok szerint akár 84-85% közé tehető, amely az egyik legmagasabb Európában. A királynő is hasonlóan közkedvelt volt a dánok körében, és ez elmondható a királyi család egészéről. Érdemes összevetni ezeket az adatokat a Nagy-Britanniában látható trendekkel: bár a két alkotmányos monarchia között alig van lényegi különbség, a támogatottsági mutatókban nagy eltérés tapasztalható. Ugyancsak elmondható, hogy

Svédországhoz és Hollandiához képest is (ahol a többség szintén támogatja a monarchiát), kiugróan magas II. Margit támogatottsága,

ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.

Ahogy az már fent említésre került, Nagy-Britannia és Dánia monarchiája többnyire megegyező. Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy a strukturális hasonlóság mellett mennyire hasonlóan alakult a két ország államfőinek megváltozása. Mint ahogyan azt megírtuk, II. Margit távoli unokatestvérének, II. Erzsébet angol királynőnek 2022-ben bekövetkezett halála után fia, Károly követte a trónon 2023. május 6-án. II. Erzsébet hetven évnyi uralkodása után Margit jelenleg a legidősebb élő királynő a maga 84 évével (ebből 52 évet uralkodott), valamint ő maradt az egyetlen nő is az uralkodók között. Most, Nagy-Britanniához hasonlóan, egy korszak lezárult Dánia életében is, annyi különbséggel, hogy nem az uralkodó halála miatt.

Ahogy azt Mette Frederiksen dán miniszterelnök is kijelentette, sok dán nem ismert más uralkodót a királynőn kívül, aki ugyanakkor ezután is meg fogja tartani az Őfelsége címet. Az előző év elején hátműtéten átesett uralkodó azonban már csak napokig fogja megtestesíteni az évtizedeken át tartó és dánok generációin keresztül jelen lévő stabilitást és nemzetegységet. Az viszont kijelenthető, hogy II. Margit királynő a dán monarchiát egy modern, a XXI. században is létjogosultsággal bíró intézménnyé tette, amely örökséghez ezután fiának, Frigyesnek kell felnőnie.

Szemlézte: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon