Egy olyan korban, amelyet az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgető szükségessége határoz meg, a "kritikus ásványi anyagok" - például kobalt, nikkel, lítium és ritkaföldfémek - iránti globális kereslet az egekbe szökött. Ezek az ásványi anyagok alapvető elemei a tiszta technológiák, például napelemek, szélturbinák, elektromos járművek és tároló akkumulátorok gyártásának. Az ezen ásványok kitermelésével kapcsolatos etikai és környezetvédelmi aggályok kezelésére már egy ENSZ által vezetett testületet is létrehoztak.
A testület célja olyan iránymutatások kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy a bányászati gyakorlatok tisztességesek, átláthatóak és környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek. A megújuló energiára való átállás ugyanis, amelyet a kapacitás növelésére irányuló nemzetközi kötelezettségvállalások ösztönöztek, a kritikus ásványi anyagok iránti kereslet jelentős megugrását eredményezte.
A COP28 klímacsúcson több mint 110 ország tett ígéretet arra, hogy 2030-ig megháromszorozza megújulóenergia-kapacitását. Ez az ambiciózus cél jelentős beruházásokat tesz szükségessé az ezen ásványi anyagoktól függő technológiák terén.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint egyetlen elektromos jármű hatszor annyi ásványi anyagot igényel, mint egy hagyományos autó, míg egy szárazföldi szélerőműnek kilencszer több ásványi erőforrásra van szüksége, mint egy gáztüzelésűnek.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hangsúlyozta e követelés felelősségteljes kezelésének fontosságát. "A megújuló energiaforrások által működtetett világ kritikus ásványi anyagokra éhes világ" - jelentette ki Guterres, kiemelve, hogy biztosítani kell, hogy a nettó nulla kibocsátás felé vezető verseny ne súlyosbítsa az egyenlőtlenségeket vagy a környezetkárosodást.
"The race to net zero cannot trample over the poor"
— United Nations (@UN) April 26, 2024
– @antonioguterres launches a new Panel on Critical Energy Transition Minerals to address issues of transparency, sustainability & human rights, and ensure a just transition for all. #ClimateActionhttps://t.co/sRHAFcB6Aq pic.twitter.com/XzmL544Scp
A kritikus ásványi anyagok iránti növekvő kereslet jelentős gazdasági lehetőséget jelent a fejlődő országok számára, különösen Afrikában, amely a világ tiszta energiájú fémkészleteinek több mint egyötödét birtokolja. Az olyan országok, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), amely a világ kobalttartalékai felének ad otthont, kiemelten érintettek ebben a lehetőségben.
A Kongói Demokratikus Köztársaság és más országok egyre inkább arra összpontosítanak, hogy hazai ásványfeldolgozó üzemeket építsenek ezeknek a fémeknek a helyi finomítására, ezáltal hozzáadott értéket teremtve saját határaikon belül, és potenciálisan elősegítve a gazdasági növekedést.
A bányászati tevékenységek jelentős környezeti kockázatokat jelentenek, beleértve a föld- és vízszennyezést, a mérgező hulladékok terjedését, az erdőirtást, a víznyelőket és a biológiai sokféleség csökkenését. A bányászat környezeti lábnyoma jelentős, és
a kitermelés során gyakran figyelmen kívül hagyják ezeket a problémákat a zöld technológia számára kritikus ásványi anyagok biztosítására irányuló sietség során.
Válaszul mindezekre a Dél-Afrika és az Európai Bizottság által társelnökölt ENSZ-testület feladata, hogy globális, önkéntes elveket dolgozzon ki a bányászat társadalmi és ökológiai normáinak védelme érdekében. A testület 38 tagból áll, 24 országból, nem kormányzati szervezetekből és olyan globális szervezetekből, mint a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Fémügyi Tanács, amely a globális fém- és bányászati ipar egyharmadát képviseli. Várhatóan szeptemberben teszi közzé iránymutatás-tervezetét, amelynek célja egy olyan keretrendszer létrehozása, amely biztosítja a felelős bányászati gyakorlatokat.
Az ENSZ által vezetett testület küldetése túlmutat a környezeti károk és az emberi jogi visszaélések enyhítésén. Célja annak biztosítása is, hogy a fejlődő országok ne maradjanak pusztán nyersanyagszállítók, hanem a globális értéklánc szerves részévé váljanak. Ez magában foglalja a helyi feldolgozóipar fejlesztésének ösztönzését, a tisztességes munkaügyi gyakorlatok előmozdítását és a bányászat előnyeinek méltányos elosztásának biztosítását.
Ezen iránymutatások végrehajtása jelentős kihívást jelent. A globális bányászati ipar hatalmas és változatos, a gyakorlatok a szigorúan szabályozottól a gyakorlatilag ellenőrizetlenig terjednek. Az önkéntes elveknek való megfelelés biztosításához szilárd nyomon követési, jelentéstételi és végrehajtási mechanizmusokra van szükség, amelyek viszont jelentős politikai akaratot és nemzetközi együttműködést igényelnek.
Az ENSZ-testület által javasolt iránymutatások betartásának sikere attól függ, hogy a kormányok, a vállalatok és a nemzetközi szervezetek elkötelezik-e magukat azok elfogadása és érvényesítése mellett. Emellett folyamatos párbeszédre és együttműködésre lesz szükség valamennyi érdekelt fél között a felmerülő kihívások kezelése és a változó körülményekhez való alkalmazkodás érdekében.
A kritikus ásványi anyagokért folytatott globális verseny, amelyet a megújuló energiára való átállás hajt, lehetőségeket és kihívásokat is jelent.
Miközben az ezen ásványok iránti kereslet ösztönözheti a gazdasági növekedést a fejlődő országokban, a környezetkárosodás és az emberi jogok megsértésének jelentős kockázatát is magában hordozza.
Ahogy a világ egy zöldebb jövő felé halad, elengedhetetlen, hogy a kritikus fontosságú ásványok kitermelése ne menjen a környezet vagy az emberi jogok rovására. A tisztességes, átlátható és környezetbarát bányászat elveinek betartásával kikövezhetjük az utat egy igazságosabb és fenntarthatóbb globális gazdaság előtt. Az ENSZ-testület hamarosan megjelenő iránymutatásai létfontosságú eszközök lesznek ezen egyensúly elérésében, biztosítva, hogy a megújuló energiára való átállás etikus és inkluzív legyen.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
