Az ukrajnai és a közel-keleti harcok árnyékában sok más térség ügyei háttérbe szorultak az utóbbi években. Az egyik ilyen éppen az Afrika Szarvának nevezett régió, ahol az elmúlt bő egy évben a feszültség egyre magasabb szintre került. Etiópia, Egyiptom, Szomália és Szomáliföld mind „stakeholder”-ek egy többdimenziós biztonsági játszmában. A tétek nagyok, és a győztes mindent visz. Hogy áll a történet most?
Etiópia nem olyan rég még polgárháborút vívott az ország északi részén, viszont Nobel-békedíjas miniszterelnöke, Abiy Ahmed, újabban egyre fenyegetőbben lép fel szomszédai szemében.
Etiópia legfőbb nemzetközi kihívója Egyiptom, amellyel egy évezredes múltra visszatekintő kérdésben, a Nílus használatában nem tud dűlőre jutni Abiy Ahmed és kormánya. Etiópiában a villamosenergia-ellátás sajnos nem univerzális. A lakosságnak kevesebb, mint a fele fér hozzá az áramhoz, viszont a termelés majdnem 97%-a vízerőművekből származik. Ezzel Európában elsők lehetnének.
(2022-es adatok)
Etiópiában, ha elektromosság, akkor vízerőmű.
Így jutunk el a Nílus kérdéséhez is, ugyanis Etiópiában éppen 2022-ben adták át a Nagy Etióp Reneszánsz Gátat, ami a Kék-Nílus energiáját hivatott elektromossággá alakítani. A gát megkétszerezi Etiópiában a termelt villamosenergia mennyiségét, amire az országnak elképesztően nagy szüksége van, mind gazdasági, mind társadalmi okokból kifolyólag. Ezzel csak egy probléma van:
potenciálisan csökkenti a Nílus vízhozamát.
Ez Egyiptom számára – ahol az egész ország, körülbelül százmillió ember megélhetését teszi lehetővé a Nílus – óriási biztonsági kockázatot jelent. Egyiptom már hosszú ideje tiltakozik a gát működése és létesítése ellen, amit Etiópia következetesen elutasított, arra hivatkozva, hogy joga van a gazdasági fejlődéshez. Egyiptom és Etiópia szembenállása tehát adott, de hogy jön ide Szomália és Szomáliföld?
Etiópia tengerpartot is akar magának.
Abiy Ahmed - ahogy befejeződött a tigréi háború (2020-2022) - szinte azonnal elkezdett arról beszélni, hogy Etiópiának jár a tengerekre való kijutás. Ez méltán keltett aggodalmat az ország szomszédjaiban, főleg az egyébként is sok szempontból instabil Szomáliában. Szomália több, mint harminc évvel ezelőtt elvesztette az irányítását az ország korábban észak-nyugati részét képző Szomáliföld felett. Azóta sem sikerült a terület feletti ellenőrzést visszaszereznie, viszont egy ország sem ismerte el Szomáliföld függetlenségét.
Ez az a helyzet, aminek a megváltoztatását kilátásba helyezte Abiy Ahmed. 2024 januárjában Szomáliföld de facto vezetőjével, Muse Bihi Abdi-val tárgyalt arról, hogy egy katonai bázist és kikötőt lízingelne a Vörös-tenger partján, cserébe Etiópia elismerné Szomáliföld függetlenségét. Természetesen Szomália ezt nem hagyhatta szó nélkül és leszögezte, a szuverenitása abszolút megsértéseként értékelne egy ilyen lépést, továbbá,
amennyiben Etiópia nem áll el ettől az alkutól az év végéig, ki fogják zavarni az országban tartózkodó etióp békefenntartókat.
Nem telt el sok idő és Egyiptom, illetve Szomália biztonsági megállapodásokat kötöttek. Azóta egyiptomi repülők és hajók szállítják a fegyvereket Szomáliába.
Ethiopia's Gamble Backfires.
— Yabarow Media (@CeelBashaqle) August 28, 2024
The Abiy administration is in panic mode as troops are rushed to the Somali border in Hiiraan and Galgaduud, with heavy artillery stationed in Goday. With Somalia’s new defense pact with Egypt bringing weapons, ammunition, and soon thousands of… pic.twitter.com/T6KiyviNF4
A diplomáciai csörte aktívan zajlik és egylőre nem úgy tűnik, mintha bármelyik fél meghunyászkodna. Szomália Etiópiát destabilizáló szándékú fegyvercsempészettel vádolja, míg Etiópia kifejezte aggodalmát a „külső erők” megjelenése miatt, amelyek szerinte a terrorizmus térnyerésének ágyaznak meg.
A nyílt fegyveres konfliktus valószínűsége alacsony, viszont a különböző proxyk révén vívott fegyveres harc lehetősége annál nagyobb. Nem mellékes az sem, hogy több másik regionális hatalomnak is vannak érdekeltségei a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl környékén, a nemzetközi kereskedelemről nem is beszélve.
Az eszkaláció ezt az amúgy is gondterhelt részét Afrikának további káoszba és szenvedésbe taszíthatja, viszont ennek hatásai nem állnának meg Afrika Szarvában.
A harcok menekülő emberek tízezreit indíthatják el, a tengeri szállítás megdrágulhat és legrosszabb esetben egy teljeskörű humanitárius katasztrófa is kialakulhat. Etiópia Egyiptommal szembeni rivalizálása könnyen regionális konfliktussá válhat, így mindenképpen érdemes lesz nyomon követni a fejleményeket.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
