Blog

Ukrajna azt állítja, hogy a Lukoil szállítások tiltása nem a "zsarolásról" szól

Július 26-án, pénteken Gulyás Gergely a kormányinfón a Lukoil-kérdés kapcsán elmondta, hogy szerinte Ukrajna a szállítások blokkolásával azt a két országot zsarolja, melyek a béke és a tűzszünet pártján állnak. Erre reagálva, az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak a Reutersnek…

Július 26-án, pénteken Gulyás Gergely a kormányinfón a Lukoil-kérdés kapcsán elmondta, hogy szerinte Ukrajna a szállítások blokkolásával azt a két országot zsarolja, melyek a béke és a tűzszünet pártján állnak. Erre reagálva, az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna részéről erről szó sincs.

Ahogy arról egy korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk, Ukrajna megtiltotta a Lukoil orosz energiaipari vállalatnak, hogy az Ukrajnán áthaladó Barátság II. kőolajvezetéken keresztül folytasson szállításokat Közép-Európa irányába. Ennek elsődleges kárvallottjai, Magyarország és Szlovákia, több ízben kifejezték rosszallásukat a döntés kapcsán az elmúlt héten.

Július 22-én, hétfőn, a két ország közösen nyújtott be panaszt az Európai Bizottság részére, melyben kritizálják az ukrán döntést és az energiaellátási problémák lehetőségére hívják fel a Bizottság figyelmét az ukrán opció nyomán. A Bizottság szóvivője, Olof Gill egy csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „Az Európai Bizottság most olyan megoldást keres, amely minden félnek megfelelő”.

Az utóbbi pár napban egymást követték az EU-ban az egyedülállóan kemény, Ukrajnával szembeni politikusi nyilatkozatok mind szlovák, mind pedig magyar oldalról.

Döntéshozók több ízben helyeztek kilátásba egy szlovák és magyar villamosenergia-export felfüggesztését jelentő „válaszcsapást”, amennyiben nem oldódik meg az országok energiaellátása körül kialakult probléma.

Van szerencsére jó hír is: Bulgária felajánlotta segítségét a kialakult helyzet orvoslásában.

Az ukrán tisztviselő Reutersnek adott interjújában amellett, hogy tagadta, hogy zsarolásról lenne szó elmondta azt is, hogy

Magyarország és Szlovákia szerinte nem igazán a békéért és az igazságért állnak ki, hanem kizárólag az Oroszországnak teendő engedményekért szállnak síkra.

Rosszallóan hozzátette azt is, hogy ezek az országok szembe mennek az EU-s irányvonallal, valamint arra buzdította őket, hogy késztessék az orosz vezetést arra, hogy ne támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát.
Mindeközben a Lukoil sem volt rest: tankerhajókra töltötték a felszabadult kapacitás egy részét. Ez a megoldás némileg drágább ugyan, de a vállalat biztosan meg fogja találni a számításait más piacokon is.
Az ukrán döntés tehát továbbra is elsősorban Kijev leendő szövetségeseit (az ukrán elképzelés szerint legalábbis) sújtja.

A szankciók eredményeinek máskor is láthattuk már hatását. A világ másik végén vannak, akik igencsak jól járnak az EU orosz energiahordozókhoz fűződő viszonyától. Ilyen például India, ahol a háború kitörése óta sokszorosára nőtt az orosz kőolaj aránya az importban, ráadásul az Indiában feldolgozott alapanyag egy tetemes része éppen Európába vándorol vissza.

Az Európai Bizottság adatai szerint, a háború kezdete óta nem csak az üzemanyagok, de a teljes uniós import értéke is jócskán megnövekedett India irányából: 2021-2023 között nagyjából 40%-kal.

A kőolaj és kőolajszármazékok kapcsán könnyen kimutatható az összefüggés, hiszen India saját termelésből nem képez exportot, viszont az egyéb áruk tekintetében már nehezebb ennek a kimutatása. Mindazonáltal, naivitás volna kizárni annak a lehetőségét, hogy mint a kőolajjal, úgy más termékekkel is „trükközhetnek”.

A tanulság egyértelmű: a kőolaj mindig utat talál. Ezt a világ összes szankciója sem tudja megváltoztatni. A Nyugat és az ukránok minden ilyen döntése csak az önsorsrontásnak egy újabb mélysége.

Szemlézte: Lakatos Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon