A levegőben nyüzsgő pilóta nélküli járművek után bemutatkoztak az úszó, távolról irányítható robbanóeszközök is az ukrajnai háborúban október 29-én. Ukrajna ismét rést talált az orosz képességeken, de a háborút nem dönti el egy adag robbanó motorcsónak.
Ahogy a tengeri hadviselés fejlődött, s a hajók egyre nagyobbak és erősebbek lettek, megjelentek azok a taktikák és fegyverek is, amelyek képesek aszimmetrikus csapásokat mérni az erősebb fél behemót vízijárműveire. Az 1880-as évek végén az egyik nagy haditengerészeti probléma a torpedónaszádok elleni harc volt, amelyek kicsinységük ellenére önjáró robbanóeszközeikkel a legnagyobb csatahajóra is veszélyt jelenthettek. A torpedóvető gyorsnaszád, majd a hamarosan kifejlesztett, s jóval nagyobb hatású tengeralattjáró mindkét világháborúban fontos eszköze volt azoknak a hatalmaknak, amelyek sebet akartak ütni nagyobb, erősebb ellenfelükön. Az olaszok például kifejezetten kreatívan használták kis vízijárműveiket az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia, majd a második világháborúban a britek ellen. Ők tervezték az első kifejezetten robbanó motorcsónakokat, amelyet emberi vezetők kormányoztak volna az ellenség közelébe, majd 100-200 méterre a céltól a kormányt rögzítve le kellett volna ugraniuk a hajóról. A világháború végén a japánok az említett lépést kihagyva nemes egyszerűséggel kamikazeként kívántak bevetni ilyen csónakokat.
Az október 29-én, Szevasztopol ellen végrehajtott támadásban a technikai szintlépés nyilvánvalóan az irányítás módjában nyilvánul meg.
Drónhajók már jó pár éve léteznek, s felderítő célra sokszor bevetik őket a világ nagyobb flottái, nevezetesen az Egyesült Államok. Robbanó drónokat az aszimmetrikus, de mégis high-tech hadviselésben gyakorlott jemeni huti lázadók vetettek be valamilyen szinten eddig. Ukrajnában szeptember közepén fogott el az orosz hadsereg egy partra vetett drónt, robbanótöltettel együtt – lehet, hogy balsikerű tesztjáratról volt szó.
A drónok felfedezése ellenére sem sikerült rendesen felkészülni az eszközök nagyobb méretű bevetésének elhárítására.
A kikötők előtt kifeszített hálók, zárak régi és egyszerű eszközei az ilyen típusú támadások kivédésének. Azonban kiépítésük azt is implikálja, hogy nincs gyors menekvés. Ha valamilyen támadás érkezik, mondjuk a levegőből, vagy más válsághelyzet adódik, a benn levő hajókat meggátolja a mozgásban a zár, amelynek kinyitása lehet bármilyen profi és gyors, egészen biztosan késést okoz majd. Az oroszok választhatták volna azt is, hogy nem építenek ki ilyen zárat, de végülis megtették – azonban nem működött, nem állította meg a drónhajókat.
A támadás eredményeit nem lehet egyértelműen megállapítani. Döntő csapást nem szenvedett a Fekete-Tengeri Flotta. A Moszkva elsüllyedése után kinevezett zászlóshajót, az Admiral Makarov fregattot ugyanakkor eltalálta legalább egy drón – írja a The Drive katonai aloldala.
Ukraine released a video from today’s attack on Sevastopol. It shows a naval drone targeting the Black Sea Fleet’s Admiral Makarov Project 11356 frigate, which Russian sources said was damaged (it replaced the Moskva as the Black Sea Fleet’s flagship). https://t.co/zdAeWUvDrb pic.twitter.com/TNnIu4OIap
— Rob Lee (@RALee85) October 29, 2022
Orosz források szerint könnyebb kár keletkezett, nyugati elemzők szerint komolyabb, de mindkét oldal véleménye megegyezik abban, hogy egyetlen hajó sem süllyedt el.
Találtat érte az Ivan Golubec aknarakó hajót, valamint a tengeralattjárók kiszolgálására használt mólót. Az világos, hogy nem voltak nagy erejű töltetek az úszó drónokon. Egy elemző szerint egészen kis hajókról van szó, hiszen rejtve kell maradniuk a radarok elől, így nagyon alacsonyan kell ülniük a vízen.
Topical -> https://t.co/YWqnJAeuhK#Ukrainian explosive drone boat (USV) size comparison to other explosive boats pic.twitter.com/3VRYewq7No
— H I Sutton (@CovertShores) October 29, 2022
A hadműveleti eredmény még kérdéses.
Oroszország a támadás után felmondta az ukrán gabona szabad exportját biztosító egyezményt, terrortámadásra hivatkozva.
Lehet, hogy az ukránok elszámolták magukat, ismét aktívabb harctevékenységre serkentve az orosz flottát. Azonban lehet, hogy ez is volt a céljuk: le akarták leplezni az oroszok blöffjét. Kiderül majd, hogy az orosz fenyegetés ellenére lesz-e olyan hajócsoport, amely folytatja a gabonaszállítást Ukrajnából. Egy kereskedelmi hajónak nem túl vidító vállalkozás egy háborús zónába való belépés, függetlenül attól, hogy az ellenségnek van-e valódi ereje a megtámadására. Ukrajnának egészen biztosan nincsenek olyan hajói, amelyekkel konvojokat alkotva megvédheti a szállítóhajókat. Továbbra is az orosz flotta elrettentésére tud csak építeni. Kijev csapást mért az orosz flottára, nagy propaganda- és taktikai győzelmet aratva, de még kérdéses, hogy ezt képes lesz-e stratégiai előnyre váltani.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
