Hivatalos adatok szerint két évvel ezelőtt csupán 2000 fő érkezett a szigetországba, mára azonban ez a szám meghúszszorozódott: ez évben közel 40000 migráns kelt át a La Manche csatornán, túlnyomó többségben Albániából. Jogosan merül fel a kérdés: miért csak albánok, és hova tűntek más nemzetiségek? Vajon képes lesz az újonnan megválasztott kormányfő orvosolni a helyzetet?
Patrick O’Flynn The Spectatorban megjelent cikkéből kiderül, hogy a nagymértékű Angliába irányuló migráció fő okozója a kiindulóországba való visszaküldés minimális esélye. Többek között ezért is annyira populáris a fiatal, főleg férfiakból álló csoportok körében, akik Franciaországból kiindulva menedékjogot keresnek Angliában. És természetesen meg is kapják. Nagy-Britannia viszont más okból is vonzó lehet a bevándorlóknak, méghozzá segélyezési rendszere miatt:
Évente 13.500 font/fő, valamint hozzáférés egy igen kedvező rendszerhez, amely nem kér sem állampolgárságot, sem adózási nyilvántartást. Ilyen feltételek pedig jogosan adnak okot a bevándorlásra.
Forrás: Brit kormányzat
A migrációs nyomást több politikus is véleményezte. Suella Braverman belügyminiszter a jelenlegi helyzetet „inváziónak” nevezte – megnyilvánulása angol és külföldi részről is rengeteg kritikát kapott. Többek között Edi Rama, Albánia miniszterelnöke is megszólalt ezzel kapcsolatban: elmondása szerint az ilyen szavak csak xenofóbiát és gyűlöletet szítanak országa állampolgáraival szemben.
70% of the 140,000 Albanians who have moved to the UK were living in Italy and Greece.1200 of them are Business people. Albanians in the UK work hard and pay tax. UK should fight the crime gangs of all nationalities and stop discriminating v Albanians to excuse policy failures.
— Edi Rama (@ediramaal) November 2, 2022
Többen is megpróbálták megfejteni a nagymértékű albán migráció mögött álló okokat. Függetlenül attól, hogy Albánia békés országnak minősül (a Globális Békeindex 41-ik helyén áll jelenleg a 163-ból), a Bedfordshire-i Egyetem és az IOM (International Organization for Migration) jelentéséből kiderül, hogy a fokozott bevándorlás fő okozói az előre elrendezett házasságok, az oktatás alacsony színvonala, illetve a biztonságos és legális kivándorlás korlátozott lehetősége. A helyzetet fokozza továbbá a gazdaság rossz állapota, az alacsony foglalkoztatási ráta és a nagymértékű szegénység is. Dan O’Mahoney, a kialakult helyzet felügyeléséért felelős parancsnok véleménye azonban merőben más:
a migráció exponenciális növekedése annak tudható, hogy az albán maffia megvetette lábát Észak-Franciaországban.
Ezzel a kérdéskörrel a The Spectator is foglalkozott, a problémát pedig teljesen más szemszögből közelítette meg. Az albán maffia már a kilencvenes években megkezdte aktivitását, amikor is kihasználva a balkáni háborúk által előidézett helyzetet és a szicíliai maffia gyengülését, fokozatosan sikerült kiterjesztenie hatáskörét további országokra.
2000-re már egy olyan fejlett rendszer állt a szervezet mögött, amely felügyelete alá vonta Németország, Ausztria és a Skandináv országok drogpiacának több mint 70%-át.
A helyzet azóta csak súlyosbodott, majd 2010-ben fel is gyorsult, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta az albán állampolgárok vízum nélküli utazását az Európai Unión belül – ezáltal pedig egyenes út vezetett Berlinig, ahol tömegesen tagadták meg kérelmeiket, majd Franciaországig.
2018-ra a bevándorlók száma több mint 8000 fő fölé emelkedett, közülük azonban csak 6,5% kapott tényleges menedéket Franciaország határain belül. Nagy-Britanniában viszont ugyanez a szám 55% volt – a történetet pedig innen kezdve már ismerjük.
Visszatérve az albán maffiára és Franciaországra, a szervezet elsődleges tevékenységei közé a betörések, illetve a drog- és embercsempészet tartoztak. Eltekintve attól, hogy voltak kisebb rajtaütések az utóbbi években, az albán maffia továbbra is szállított kábítószert Kelet-Franciaországba, illetve folytatta az embercsempészetet a Közel-Keletről és különféle ázsiai országokból Európába, különösen Nagy-Britanniába. A csempészet főleg kompokon történt, azonban a brit és francia hatóságok megerősítették az ellenőrzést a csatorna kikötői felett, így más alternatívát kellett találni.
Ez a La Manche csatornán hajóval történő átkelés lett: a próbálkozások 2018 őszén kezdődtek, amikor csak pár száz migráns érkezett, azonban látva az átkelés egyszerűségét, a folyamat felgyorsult. Idén már 12.000 albán keresett menedéket a szigetországban. Közülük 10.000 fiatal, 18 és 35 év közötti, egyedülálló férfi, akiknek egy része ténylegesen – és legálisan – akar munkahelyet létesíteni és letelepedni. Ők azok, akik az élethelyzetük javításáért indulnak útnak.
Rishi Sunak, Anglia újonnan megválasztott miniszterelnöke 10 pontból álló tervet hozott létre a helyzet orvoslására. Megvalósítására 100 napot adott magának,
azonban a szavazópolgárok között növekedő engedetlenség sürgetésre adhat okot. Ugyanezen a véleményen van Robert Jenrick, bevándorlásügyi miniszter is, aki szerint radikális lépéseket kell alkalmazniuk – egyik ezek közül a part menti szakaszok fokozott felügyelete lenne.
Az illegális migráció kontrollálása mindenféleképpen pozitív kicsengésű lenne, hiszen ezáltal a lakosság máshogy tekintene azokra a tényleges menekültekre és bevándorlókra, akik legális úton érkeznek. Az adófizetők pénze pedig nem esetleges bűnszervezetek, hanem a ténylegesen rászorulók támogatására irányulna, akik ezt meg is érdemlik.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
