Blog

Választott Venezuela, de vajon tényleg?

Venezuelában július 28-án tartották a választásokat, amelyeken az állami közlés szerint a harmadik ciklusára készülő Nicolas Maduro nyert. Az ország választási szerve 80%-os feldolgozottság mellett Madurót 51,2%-os eredménnyel hirdette ki győztesnek.

Venezuelában július 28-án tartották a választásokat, amelyeken az állami közlés szerint a harmadik ciklusára készülő Nicolas Maduro nyert. Az ország választási szerve 80%-os feldolgozottság mellett Madurót 51,2%-os eredménnyel hirdette ki győztesnek.

Ugyanakkor ennek a győzelemnek a nemzetközi elismerése még várat magára, tekintettel a 2018-as választáson felmerülő súlyos vádakra. A választási folyamat és az eredmények hitelességét sokan megkérdőjelezik, ami további politikai feszültségekhez vezethet az országban.

Nicolas Maduro Moros, aki korábban külügyminiszterként és buszsofőrként tevékenykedett, 2013-ban került hatalomra,

amikor mentora, Hugo Chavez, az országot 1999 és 2013 között (egy mindössze 47 órás megszakítással) vezető marxista politikus elhunyt. Chavez halála után Maduro, aki ekkor már külügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett, rendkívüli választásokon indult és 50,62%-os szavazati aránnyal nyert.

Maduro második választását fölényesen nyerte, megszerezve a szavazatok kétharmadát. Azonban ebben az időszakban már három éve rendeleti úton kormányzott, ami miatt újraválasztásának tisztaságát sok nyugati ország vitatta. A vádak szerint a választásokat a megfigyelők nem tartották szabadnak és tisztességesnek, amit a nemzetközi közösség is aggályosnak talált.

Az idén július végén tartott választással kapcsolatban előre felmerültek aggályok.

A legnagyobb problémát az jelentette, hogy Maria Corina Machado, aki tavaly októberben az ellenzéki előválasztáson fölényes győzelmet aratott több, mint 2 millió szavazattal a 28 milliós országban, eltiltásra került. Ezt a döntést januárban az ország legfelső bírósága is jóváhagyta.

Ezek után a politikailag viszonylag ismeretlen, ugyanakkor szakmailag igen kitűnő Edmundo Gonzalez lett az ellenzék elnökjelöltje a választásra. Gonzalez a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 44,2%-át gyűjtötte be. Ugyanakkor az Edison Research exit pollja szerint a szavazatok 65%-át szerezte meg, ami jelentős eltérést mutat a hivatalos adatokhoz képest, és tovább erősíti a választás hitelességével kapcsolatos kételyeket.

Mindezen felül rengeteg hír érkezett a dél-amerikai országból arról, hogy a jelenlegi hatalom milyen módon próbálta meg elcsalni a választást.

Nagyjából 400 szavazóközpont megtagadta, hogy eredményt közöljön, emellett sok szavazókör később nyitott ki, és némelyik tovább maradt nyitva, amíg a karhatalom emberei odatereltek addig nem szavazó választókat. Sok helyen az embereknek az utolsó pillanatban máshova kellett menniük szavazni, mint ahogyan azt korábban közzétették. Ezek az események tovább növelik a választás tisztaságával és hitelességével kapcsolatos aggodalmakat.

Végezetül a legnagyobb bizonyítékot a csalásra egy véletlenül megosztott kép szolgáltathatja.

Ezen a képen, amely a választási központban készült, az látható, hogy szinte az összes megyében vesztésre áll Maduro. Ez a kép alátámasztja a korábbi aggályokat és vádakat, amelyek szerint a választási eredmények manipulálása és elcsalása történhetett.

Venezuela, egykor kőolajban gazdag ország, mára súlyos gazdasági és politikai válságban szenved, amely Nicolas Maduro elnök népszerűtlenségéhez vezetett. Ennek több oka is van:

1. Gazdasági visszaesés: Maduro elnöksége alatt az ország GDP-je kevesebb, mint a harmadára esett vissza a kiinduló ponthoz képest. A gazdasági helyzetet tovább rontották a választással kapcsolatos aggályok miatt 2019-ben bevezetett amerikai szankciók.

Venezuela éves GDP változása 1999 és 2024 között

2. Szankciók hatása: Az amerikai szankciók jelentősen sújtották az ország gazdaságát, korlátozva az olajexportot, ami a gazdaság fő bevételi forrása volt. Ennek következtében a gazdaság teljesítménye tovább romlott és az infláció elérte az extrém szintet.

3. Széleskörű szegénység: Az ENSZ legújabb, februári jelentése szerint Venezuela lakosságának 82%-a szegénységben, míg 53%-a mélyszegénységben él. Az ország legszegényebb 10%-a mindössze havi 8 USA dollárból kénytelen megélni, ami az ország súlyos gazdasági helyzetét és a lakosság mindennapi küzdelmeit tükrözi.

4. Menekültválság: Maduro elnöksége alatt Venezuela 7,7 millió menekültet bocsátott ki, akik a súlyos gazdasági és politikai válság miatt hagyták elől menekültek. Ez a világ egyik legnagyobb menekültválságát eredményezte.

5. Rendőri erőszak: Maduro népszerűtlenségét tovább növeli a hatóságok kérdéses fellépése. A jelentések szerint 20 000 venezuelai halt meg rendőri intézkedés alatt kérdéses körülmények között, főként azokban a régiókban, amelyek erősen ellenzik Madurot.

A választást követően a nemzetközi reakciók vegyesek voltak.

Számos ország kétségét fejezte ki a választás legitimitását illetően, a többi között az USA, Chile, Peru és Costa Rica. Ezek az országok kifejezték aggályaikat a választási folyamat tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatban. A régióból egyedül Brazília kormánya nem kommentálta az eseményeket eddig.

A leghangosabban Argentína miniszterelnöke, Javier Milei, fejezte ki véleményét a venezuelai választásokat illetően. Ő Maduro azonnali távozását követelte tweetjében, és felszólította a katonaságot, hogy védje meg a demokráciát. Milei erőteljes kijelentései további figyelmet irányítottak a választás körüli vitákra, növelve a nemzetközi nyomást a venezuelai kormányra.

A választások utáni helyzet alapján felmerül a kérdés, hogy milyen út áll Venezuela előtt?Sajnálatos módon július 28-án az országnak nem sikerült megszabadulnia az országot romba döntő kommunista Hugo Chavez és tanítványa, Nicolas Maduro uralmától, így az eddigi lefelé tartó úton halad tovább. Emiatt ez a választás Venezuela történelmének egyik legfontosabb politikai eseményévé válhat.

A nemzetközi reakciók és a belső politikai feszültségek tovább növelhetik az ország bizonytalanságát. Az, hogy a venezuelaiak milyen jövő előtt állnak, nagyban függ attól, hogy a nemzetközi közösség milyen lépéseket tesz, és hogyan reagálnak a belső politikai szereplők. Az ország gazdasági és társadalmi helyzetének javítása csak átfogó reformokkal és stabil politikai környezettel lehetséges, amely jelenleg távolinak tűnik.

Szemlézte: Fehér Szabolcs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon