Az Európai Unióval vagy épp a NATO-val szemben az afrikai kontinensen nincs egyetértés és összhang Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Az ottani országok továbbra is megosztottak a kérdésben, hisz sokan az elmúlt években barátságos kapcsolatot alakítottak ki Moszkvával. Minderről Nosmot Gbadamosi értekezik a Foreign Policy hasábjain.
A szerző szerint a nyugati politikusok és döntéshozók szinte mindig egy nagy blokként kezelik Afrikát, figyelmen kívül hagyva az országok különböző nemzeti érdekeit vagy éppen adottságait. Erre a „stílusra” azonban egyre jobban kezdenek allergiások lenni a kontinensen. A szerző meglátása szerint Kína felismerte ezt, s épp emiatt folytat országspecifikus stratégiákat Afrikában. Ennek meg is van a gyümölcse, hisz több ország legfontosabb kereskedelmi partnere mára már az ázsiai állam vált.
A nyugattal szembeni ellenállás vagy legalábbis az egyet nem értés a legutóbbi ENSZ szavazáson is megmutatkozott,
amikor is a delegáltak Oroszország Emberi Jogi Tanácsban betöltött tagságáról szavaztak. Ekkor ugyanis több afrikai ország nem támogatta Moszkva kizárását, vagy épp tartózkodott a voksoláson. A szerző és a megszólaltatott afrikai szakértők szerint a tartózkodás még nem feltétlenül jelez oroszbarátságot, sokkal inkább az adott ország nemzeti érdekét mutatja. Szenegál például az USA egyik legszorosabb partnere a térségben, mégis tartózkodott. Miniszterelnökük azzal magyarázta ezt, hogy inkább tárgyalni kellene a feleknek, és hogy ő a dialógusban hisz. Ez az álláspont szorosan egyezik a kontinens „el nem kötelezettség” politikájával is.
A lap szerint nem is elsősorban az orosz, hanem inkább a kínai befolyás érvényesül Afrikában.
Mivel azonban Peking továbbra is kiáll Moszkva mellett, ezért a térségbeli szövetségesei is követik ezt az álláspontot. Az afrikai vezetők emellett más indokokkal is alátámasztották döntésüket. Ilyen például, hogy a nyugat sokkal nagyobb figyelmet fordít az ukrán konfliktusra és megoldásra, mint például az afrikai fegyveres összecsapások megállítására. Ehhez hozzájárul az is, hogy a nyugati szankciók hevesen érintik a térség gazdaságait, miközben Európa továbbra is dollármilliárdokat fizet az orosz energiahordozókért.
Valamint a hirtelen és szervezetlen kabuli kivonulás óta sokan megbízhatatlan partnerként tekintenek az Egyesült Államokra.
Nigéria például Moszkvához fordult, miután az USA emberi jogi aggályok miatt leállította a fegyverszállításokat az országba. A nigériai kormánynak azonban szüksége volt az ellátmányokra, hisz a mai napig komoly harcot vív a muszlim Boko Haram terrorszervezettel. A Közép-Afrikai Köztársaság pedig Oroszország egyik legszorosabb szövetségesének számít a térségben, miután a Moszkva által pénzelt fegyveres csoportok segítik a jelenlegi kormány harcát a lázadókkal szemben. Mindeközben a francia beavatkozás kudarcával Maliban is hasonló forgatókönyv zajlik.
Összefoglalva a legtöbb afrikai ország gazdaságának kitettsége miatt nem érdekelt abban, hogy bármelyik fél mellett állást foglaljon. Amennyiben azonban a nyugat továbbra is egy homogén csoportként kezeli a teljes kontinenst és nem érti meg, hogy az országok csak a saját érdekeiket védik, úgy Afrika még közelebb fog sodródni Kínához vagy épp Oroszországhoz. A nyugat tehát a jelenlegi „stílusával” csak a saját sírját ássa a kontinensen.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
