Nagy-Britannia képes lenne egy esetleges EU-ból történő kilépés esetén is megteremteni polgárai számára a jólétet − abban az esetben, ha ez a kilépés magában foglalja a szabadkereskedelmet és a szabályozás területén való liberalizációt is − írja Mats Persson az openeurope.org.uk oldalon megjelent blogbejegyzésében.
Az Európai Unión kívül is létezik élet Nagy-Britannia számára a Brexit (Nagy-Britannia EU-ból való kilépése) után − írja Mats Persson az openeurope.org.uk oldalon. Ebben az esetben azonban a szerző szerint nehéz politikai és gazdasági kérdések megválaszolása előtt áll az ország. Egy kilépés utáni gazdasági virágzás megteremtéséhez, bármilyen kormány is legyen hatalmon, olyan politikát kell folytatni, amely sokkal szabadabb kereskedelmet biztosít a világ többi részével, kisebb mértékű szabályozást teremt és a munkavállalók bevándorlásával kapcsolatban liberális vonalat képvisel. Az viszont kijelenthető, hogy az EU-ból való kilépést támogató emberek nagy része számára ez a politikai irány antipatikus lenne.
Az Open Europe Brexittel kapcsolatos előrejelzései szerint Nagy-Britannia GDP-je 2030-ban 2.2%-kal lesz rosszabb helyzetben, ha kilép az EU-ból és visszatér a protekcionista gazdaságpolitikához. A GDP 1.6%-kal emelkedik 2030-ban, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból és liberális gazdaságpolitikát folytat. A valóságban Nagy-Britannia GDP-je a legrealisztikusabb forgatókönyvek szerint -0.8% és 0.6% körül alakul majd. (A számokat az EU-ban maradás esetén meglévő GDP-adatokhoz képest számolta az előrejelzés.)
A tanulmány főbb meglátásai a következők a Brexit kapcsán:
-Legrosszabb esetben -2.2%-kal lesz kevesebb a GDP a Brexit esetén.
-Egy EU-val kötendő széleskörű kereskedelmi megállapodás esetén -0.8% körül alakulna a GDP az EU-ban maradás alternatívájához képest. Ehhez azonban minden EU-tagország és európai parlamenti képviselő jóváhagyására szükség lenne − de valójában nincs is ehhez kialakult modell, ami hosszadalmas tárgyalásokat is eredményezhet, ráadásul esetleg az EU-s állampolgárok szabad mozgáshoz való jogát is tartalmazná a megállapodás.
-Egy kereskedelmi megállapodás és gazdasági liberalizáció esetén -0.1% körül alakulhatna a GDP.
-Egy az egész világ felé nyitott kereskedelem kialakításával 0.6% körül alakulna a GDP. Ez az egész gazdaságot tekintve nyereséges húzás lenne, de egyes cégeket bezárásra kényszerítene.
- Egy további gazdasági dereguláció esetén a GDP 1.55% körül is alakulhatna, de ez jelentős ellenállást váltana ki a civil szférából, a szakszervezetekből, de még a választókból is.
Azt meg kell jegyezni, hogy a választás nem csak Nagy-Britannián áll: az EU-nak is van beleszólása a kérdések megválaszolásába. A deregulációval, szabad kereskedelemmel és liberalizációval kapcsolatos kérdések az EU egészének kapcsán is felmerülnek. Ha a felsoroltakat uniós szinten bevezetik, akkor a Brexit csábereje csökkenhet, és az EU-s tagállamok is hasznot húzhatnak ebből.
Ez David Cameron és az EU számára egyaránt kihívást jelent.
Szabó György
