Blog

Vége a fegyverszünetnek: ismét harcban áll az USA és Irán

Június közepén az USA és Irán fegyverszünetben egyezett meg, mely az első lépés lett volna a tartós béke felé. Egy szállítóhajót ért dróntámadás után azonban a béke ismét kilátástalannak tűnik. Eközben két nappal azután, hogy Izrael és Libanon az USA közreműködésével szintén a békéről tárgyaltak,…

Június közepén az USA és Irán fegyverszünetben egyezett meg, mely az első lépés lett volna a tartós béke felé. Egy szállítóhajót ért dróntámadás után azonban a béke ismét kilátástalannak tűnik. Eközben két nappal azután, hogy Izrael és Libanon az USA közreműködésével szintén a békéről tárgyaltak, Izrael megint Hezbollah-célpontokra lőtt Dél-Libanonban.

Az USA és Izrael tizennégy pontos béketervről egyezett meg június közepén, amely az első lépés lett volna a tartós béke felé. A terv első pontja szerint az USA és Irán, valamint szövetségeseik a háború minden frontján beszüntetik a harcot. Irán továbbá beleegyezne, hogy nem fejleszt és nem szerez be nukleáris fegyvereket, valamint nem bányászna uránt, az USA pedig nem próbálná megszerezni a készleteket. Irán beleegyezne, hogy hatvan napig vámmentesen átengedné a Hormuzi-szoroson a hajóforgalmat. A tervezet továbbá kitér a tartós békére is, melynek része lenne Irán újjáépítése az USA támogatásával, illetve egy új rendszer bevezetése a Hormuzi-szoroson, melynek értelmében Irán továbbra is vámokat szedhetne.

Izrael és Libanon is lépéseket tett a béke felé, az USA közvetítésével. Izrael az egyezség szerint kivonná erőit Dél-Libanonból, azonban az izraeli hadsereg ellenőrzőzónát tarthatna fenn a két ország között.

A békét nehezíti, hogy a Hezbollah nem vett részt a tárgyalásokban, sőt, elutasítja Izrael és Libanon egyeségét.

Az amerikaiaknak is jól jött volna, ha rendeződik a helyzet Izrael és Libanon között, mivel a tizennégy pontos béketerv nem tér ki arra pontosan, kik is azok a szövetségesek, akik Iránnal és az USA-val együtt beszüntetnék a harcokat.

Most azonban úgy látszik, mindkét béketerv meghiúsult. Irán drónokkal támadott egy hajóra a Hormuzi-szorosban, melyet az USA újabb támadással torolt meg. Irán válaszul amerikai támaszpontokra lőtt Kuvaitban és Bahreinben, az USA pedig Dél-Iránt támadta. Izrael eközben ismét Dél-Libanonra lőtt, miután a Hezbollah kijelentette, hogy a bejrúti kormány hibát követett el azzal, hogy Izraellel egyezkedett.

Bár az USA és Irán nem tudnak megegyezni abban, hogy valójában ki szegte meg a fegyverszünetet, az biztos, hogy egyre nehezebb elképzelni, hogy a tartós békéhez szükséges bizalom kiépüljön a két ország között.

Donald Trump a Truth Social oldalon ezt írta: „[…] Eljöhet az a pillanat, amikor már nem hatnak majd ránk az ész érvek, és kénytelenek leszünk katonailag befejezni a feladatot, amit olyan sikereresen elkezdtünk. Ha ez megtörténik, akkor az Iráni Iszlám Köztársasági megszűnik létezni […].”

Hogy Trump posztja vajon csak üres fenyegetés vagy az USA tényleg elköteleződne Irán elpusztítása mellett, azt talán még maga az elnök sem tudja. Annyi bizonyos, hogy minél tovább húzódik a háború, annál kilátástalanabb a béke. Ugyanez igaz Izraelre és Libanonra. Izrael hiába egyezik meg bármiben Libanonnal, ha a Hezbollah semmisnek tart minden egyezséget, és a fegyverszünet vége ismét az lesz, hogy Izrael Libanont lövi. Izrael és Libanon viszonya függ az USA és Irán viszonyától, és fordítva. Sem Irán, sem az USA nem tudja garantálni, hogy a szövetségeseik nem támadják meg egymást. Eközben pedig rosszabbodik a helyzet a Hormuzi-szoroson, amit megérez a világgazdaság. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmi játszma áldozatai ismét nem azok, akik a döntéseket meghozzák, hanem a civilek, akiknek semmilyen befolyása nincs arra, mikor születik meg végre a tartós béke. Ha egyáltalán ilyen létezhet a Közel-Keleten.

Szemlézte: Baranyai Judit

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon