Ahogy arról a France 24 is beszámolt, 2024. január 1-től hat új taggal fog bővülni a globális dél feltörekvő hatalmait magába tömörítő BRICS. A kiválasztottak közé került az az Argentína is, ahol az augusztus 13-i előválasztást egy a BRICS-el szemben szkeptikus jelölt, Javier Milei nyerte meg.
Argentína napjainkban súlyos recesszióval néz szembe. Az éves infláció mértéke hatalmas, több, mint 100 százalékos, ezenkívül a szegénységi ráta is 40 százalék fölé emelkedett. Ilyen körülmények között Javier Milei, gazdasági reformtervével és hangzatos kijelentéseivel elnyerte a stabilitásra vágyó emberek bizalmát. Az argentin nagypolitika színpadán újoncnak számító elnökjelölt a szavazatok 30 százalékával győzött az augusztusi választáson és jó eséllyel megnyerheti az október 22-i elnökválasztást is.
Az ideológiai szempontból jobboldalinak tekinthető elnökjelölt nem tartozik az Argentínát jelenleg is irányító peronista baloldalhoz, sem a Mauricio Macri féle jobboldalhoz, melynek képviselői az előző ciklusban irányították az országot.
Az elitváltással ügyesen kampányoló Milei ellentmondásos személyiség. Bulváros magánélettel rendelkezik, ám az abortuszt mégis ellenzi.
Ahogy egy Tucker Carlson által készített interjúban fogalmazott: „Bár igaz, hogy a nőknek joguk van a saját testük felett, de a nő méhében lévő gyermek már nem az ő teste. A gyermek nem az ő teste, ez pedig az abortuszt gyilkossággá teszi.”
Javier Milei nem csak a társadalmi, de a gazdasági kérdésekre vonatkozóan is markáns véleménnyel rendelkezik. A szabadkereskedelmet pártoló, libertariánus elnökjelölt szkeptikus a kommunizmussal/szocializmussal és a gondoskodó állam eszményével szemben. „Az állam nem teremt gazdagságot, csak felemészti azt. Az állam semmit sem adhat neked, mert nem termel semmit, és amikor megpróbálja, nagyon rosszul teljesít.” Milei szimpatizál Donald Trumppal, az amerikai elnökjelöltről azt gondolja, hogy „azon kevesek közé tartozik, akik valóban megértették, hogy a szocializmus és az etatisták [az államközpontúság hívei] ellen harcolunk. Tökéletesen megértette, hogy a jólét megteremtése a magánszektorból származik.” Ami az inflációt illeti,
a népszerű argentin politikus a dollár bevezetésével oldaná meg a problémát, ám ez a független monetáris politika végét is jelentené, és ily módon az ország nagyban függene az Egyesült Államoktól.
Vajon lenne-e helye Javier Milei Argentínájának a BRICS-ben? A szervezetben lévő országok más és más politikai berendezkedéssel rendelkeznek, vezetőik pedig eltérő mértékben avatkoznak be az országaik gazdaságába. A BRICS célja jelenleg nem egy tökéletesen azonos értékrenden alapuló világ létrehozása, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei által dominált világrend ellensúlyozása. Ehhez nem szükséges Argentínának mindenben egyetérteni a BRICS-el, hiszen még az öt tagú tömörülésen belül is találunk érdekellentéteket, (lásd India és Kína példáját).
Ami igazán összeférhetetlenné teszi Javier Mileit a BRICS-el, az nem más, mint a külpolitikára vonatkozó nem túl pragmatikus álláspontja: „Nemcsak Kínával nem fogok üzletelni, de egyetlen kommunistával sem.
A szabadság, a béke és a demokrácia védelmezője vagyok. Itt nincs hely a kommunistáknak, nincs hely a kínaiaknak, nincs hely Putyinnak, nincs hely Lulának.” Persze később hozzáteszi: „Ez nem jelenti azt, hogy az argentinok nem kereskedhetnek, ha Kínával, Oroszországgal vagy Brazíliával akarnának kereskedni. Ez az argentinokon múlik”
Ami az argentin külgazdaságot illeti, némiképp túlzónak tűnnek az elnökjelölt kijelentései, hiszen Kína és Brazília számít Argentína két legfontosabb kereskedelmi partnerének. Maga az Egyesült Államok sem hagyott fel mindezidáig a Kínával való kereskedelemmel, holott az USA Mileihez hasonlóan szintén a „demokrácia védelmezőjeként” tekint magára.
Elsőre úgy tűnik tehát, hogy Milei a jelenlegi öt BRICS tagállamból hárommal, (Kínával, Oroszországgal és Brazíliával), kapásból nem kívánja elmélyíteni a gazdasági kapcsolatokat, ám figyelembe kell vennünk, hogy a politikusok elnökjelöltként szabadabban beszélnek és beszélhetnek, mint esetleges megválasztásuk után, hiszen az elnökjelölti státuszban egy politikus elsődleges célja a választópolgárok szimpátiájának megnyerése és a választásokon való győzelem. Természetesen a Javier Milei által elmondottak mindenképpen mutatnak egyfajta orientációt, ez azonban nem a BRICS felé irányul. Ahogyan arra a Foreign Policy is felhívja a figyelmünket az argentin elnökválasztást október 22-én kerül rendezik meg és amennyiben az ország BRICS-ellenes jelöltet választ meg, a decemberben beiktatott elnök még dönthet úgy, hogy következő év januárjában nem csatlakozik a szervezethez.
Argentína kívülmaradásának jó esélye van, hiszen nem csak Javier Milei, de a második legesélyesebb jelölt, Patricia Bullrich is ellenzi a csatlakozást.
Az Al Jazeera szerint Bullrich nem csatlakozna a BRICS-hez Iránnal egy időben. Argentína és a perzsa állam között 1994-ben vált fagyossá a kapcsolat, hiszen a Hezbollah tehető felelőssé egy Buenos Aires-i zsidó közösségi központnál elkövetett merényletért. Ezen felül a PRO jelöltje szerint a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus is alkalmatlanná teszi a csatlakozást.
Összességében elmondható, hogy az október 22-i választások után Argentínának minden bizonnyal olyan elnöke lesz, aki elutasítja majd a BRICS tagságot. Ez némiképp hozzájárulhat a világ blokkosodásának lelassulásához, hiszen az orosz-ukrán háború előtt a BRICS csak egy laza csoportosulás volt, ma már azonban a globális dél érdekeinek egyik legfontosabb fóruma és a Nyugat potenciális ellensúlya.
Szemlézte: Zámbori Jonatán
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
