Mi a baj a fennálló brit hatalmi rendszerrel?

Az Egyesült Királyságban az egyre inkább cenzúrázó elit felé mutató tendencia csak a júliusban kirobbant vitának köszönhetően vált igazán nyilvánvalóvá, amely egy tiszteletre méltó bank és Nigel Farage között tört ki. Dame Alison Rose vezérigazgató vezetésével a Coutts Bank megpróbálta megtagadni tőle a banki szolgáltatásokat politikai nézetei miatt. Annak ellenére, hogy a vezérigazgató megszegett egy kardinális szabályt, és információkat hozott nyilvánosságra egy ügyfélről, nem volt hajlandó lemondani, az igazgatótanácsban és úgy tűnik, a brit pénzügyminisztériumban is sokan támogatták. A vállalati kultúra 2023-ban tolerálja a kudarcot vagy a gyenge teljesítményt, ha az ideológiailag megalapozott, és csak a kormány kényszerítette ki őt. A Farage "leleplezése" miatt sokfelé tapasztalható felháborodás nem terjedt ki a baloldal nagy részére, amely nyugodtan fogadta a vállalati mogulok újonnan felfedezett moralizáló szerepét.

Az elit meghökkentő, didaktikus, sőt, erősen ideológiai és korlátozó, ha nem kényszerítő irányba történő elmozdulását az államban és a társadalomban bekövetkezett mélyreható változások következményének kell tekinteni.  Hogyan történhetett mindez?  Mi less a valószínű következménye?

Alan Taylor történész az országot irányító, hatalommal és befolyással rendelkező emberek és intézmények hálózatát "establishment"-nek nevezte. A parlamentnek egyre inkább alárendelt, korlátozott monarchia 1688-as megalapításától kezdve egészen a közelmúltig az uralkodó elitet alkotó hatalmi hálózatok a pragmatizmust dicsérték, és a semlegességet részesítették előnyben az ideológiai kényszerekkel szemben. A burzsoá politikai forradalmakat és vallásháborúkat nem angolnak, vagy legalábbis olyan csapásnak tekintették, amelyet Nagy-Britannia (Anglia és Skócia 1707-es uniója után) leküzdött.

Nagy-Britannia jó szerencséje egy önkorlátozó elitet eredményezett, amely nem bízik az ideológiai programokban és értékeli a kompromisszumkészséget.  A brit politikai és jogi kultúra olyan társadalmat hozott létre, amelyben az állam és az egyén egyenrangú megbecsülésben részesült. De 1945 után fokozatosan egy gyökeresen más szemléletmód nyert teret. A brit döntéshozókat elbizonytalanították a háború utáni kudarcok, Szuez, a gazdasági stagnálás, az ipari nehézségek, az észak-írországi tartós zavargások. Ez vezetett 1973-ban ahhoz a a nagy horderejű döntéshez, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Ez nem utolsósorban azzal járt, hogy a brit törvényeket az EU-ban érvényesülő törvények közé sorolták, amelyek alapvetően a központosító francia hagyományokból eredtek.

Egy bürokratikus és egyre inkább balra hajló értelmiség alakította az EU hatalmának kiterjesztését. Az elmúlt ötven év során különböző vizionárius projektek születtek, amelyek jóváhagyást igényelnek, amelyek közül a Net Zero a legfontosabb. Nemcsak éghajlati kérdésekben, hanem egyre inkább egészségügyi kérdésekben is megfigyelhető a politika kiszervezése technokrata és nemzetek feletti szerveknek. A gyorsan posztnacionálissá vált elitben a nagyhatalmú globális testületek jóváhagyását fontosabbnak tartják, mint a brit monarchia elismerését.

Ezzel párhuzamosan Nagy-Britanniában a merev "társadalmi igazságosság" ortodoxia meghonosodott a társadalom magán- és állami szervezeteiben és intézményeiben. Az ezt a felülről irányított keresztes hadjáratot tápláló kvázi-vallásos bizonyosság lehetővé tette, hogy a megfigyelés, az eltörlés és a társadalmi és gazdasági büntetés más formái megengedhetővé váljanak.

A kiváló történész, Gallagher professzor ennek a változásnak az okait, valamint az Egyesült Királyságra és másokra ható következményeket fogja megvizsgálni a jövőre nézve.

Tom Gallagher skót, aki több mint három évtizeden át történészként futott be tudományos karriert Angliában, jelenleg pedig a Bradfordi Egyetem politológia professzor emeritusa. A Lake Districtben él, és sokat utazik Európában és azon kívül is.

Elsősorban az identitáspolitikának az államra és a társadalomra gyakorolt bomlasztó hatásáról tanított és írt, különösen a Brit-szigeteken és Közép- és Délkelet-Európában. Az elmúlt évtizedben rendszeresen kommentálta az Egyesült Királyság feldarabolására irányuló kísérleteket és a szeparatista mozgalmaknak a brit állam szívében olykor látható váratlan bátorítását.  Legutóbbi könyve: Europe’s Leadership Famine: Portraits of Defiance and Decay (Európa vezetői éhínsége: A dac és a hanyatlás portréi), amely júniusban jelent meg. Tizenöt önálló könyvet jelentetett meg.

A beszélgetés nyelve angol, magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk!

Időpont: 2023. szeptember 27., 17:30 óra
Helyszín: Lónyay-Hatvany Villa, 1015 Budapest, Csónak utca 1.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet az events@danubeinstitute.hu e-mail címen vagy az alábbi R.S.V.P. gombra kattintva tehet meg: