A libanoni gazdasági válság hatása Szíriára

A kelet Párizsa mára egyértelműen a múlté. A helyi fizetőeszköz hiperinflációja, a magas élelmiszerárak és a készpénzhez való hozzáférés korlátozása ráadásul a szomszédos Szíria válságát is tovább mélyítheti. A két ország közötti rendkívül szoros gazdasági összefonódás miatt, azonban Libanon magával ránthatja a háború okozta nehézségekből kilábalni próbáló Szíriát is. 

Írta: Papp Lídia, a Danube Institute elemzője

Az elmúlt évtized legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi és politikai válsága sújtotta Libanont a tavalyi évben, amely úgy tűnik nem mutatja az enyhülést jeleit 2021-ben sem. Hatékony reformok -a korrupció, a szektarianizmus erősödése, az alacsony színvonalú közszolgáltatások, valamint a deviza leértékelésének kezelése nélkül- az ország helyzete folyamatosan romlik. További aggodalomra ad okot, hogy a válság okozta kilátástalanság új fejezetet nyithat egy esetleges szektariánus konfliktus számára is. 

Noha a válság gyökerei a pandémia előtti időszakra nyúlnak vissza, a pénzügyi recesszió, valamint a COVID-19 járvány intézkedései teljesen megbénították a libanoni gazdaságot és a helyi valuta inflációjának következtében az árak az egekbe szöktek. 2020 januárjában új kormány alakult, amely azonban gyakorlatilag a korábbi pártok tisztségviselőiből jött létre. Az „új vezetés” 2020 márciusában fizetésképtelenséget jelentett be a felvett kölcsönökre vonatkozóan és az IMF-hez folyamodott segítségért.

A Libanonban zajló krízis súlyos hatással van a már egyébként is rendkívül nehéz helyzetben lévő szír gazdasági körülmények alakulására. A két ország közötti pénzügyi korreláció miatt Szíria különösen érzékeny a szomszédban zajló eseményekre, mivel erősen támaszkodik a libanoni pénzügyi szektorra. A tíz éve tartó háború következtében ugyanis Szíria gazdasága gyakorlatilag megsemmisült. Az ország népességének közel 50%-a elmenekült és több, mint 400 ezren veszítették életüket a harcok során. Jelenleg a lakosság 80%-a él szegénységben. A polgárháború miatt a szír állami vagyon ötödére csökkent: míg 2010-ben nagyjából 117 milliárd dollár volt, 2019-re mindössze 21 milliárd dollárra becsülték.

Az egy évtizede zajló konfliktus miatt Szíria erősen importfüggővé vált. Az elhúzódó polgárháború a hazai ipari termelés, valamint a mezőgazdaság összeomlásához vezetett, ami azt eredményezte, hogy az ország egyre inkább a tengerentúlon gyártott termékekre és élelmiszerekre támaszkodik. Ebből kifolyólag a valuta leértékelődése és az import csökkenő kínálata tovább fogja növelni az inflációt. Az ország importfüggősége miatt a deviza csökkenése pedig magasabb belföldi árakat eredményez.

Szíria és Libanon fogyasztói árindexének (CPI) alakulása 2019-2021 között.

Forrás: https://tradingeconomics.com/lebanon/consumer-price-index-cpi (2021. 03. 12.)

Libanon és Szíria gazdasága elválaszthatatlanul összefonódik egymással ezért a libanoni válság hatása a szomszédos országban is erősen érzékelhető.  Amikor Szíria az 1960-as években államosította bankjait, sokan Libanonba vitték a magántőkét. Több bankot is szír befektetők alapítottak, például az ország harmadik legnagyobb bankját a BLOM-ot, amelyet továbbra is az Azhari család irányít. Libanon szír megszállása alatt (1976-2005) Bejrút Damaszkusz devizaközpontjaként funkcionált. Szíria gazdasága elszigetelt volt, ezért dollárral kereskedni az állami tulajdonú bankokon kívül bűncselekménynek számított. Amikor 2005-ben a szírek kivonultak Libanonból, megtörtént a gazdaság liberalizációja, melynek hatására a libanoni bankok Szíriában is nyitottak fiókokat.

A 2011-es események hatására a szír tőke fokozatosan kezdett kiáramolni az országból. Ugyanakkor a szír font árfolyama csak 2019 augusztusában kezdett el erőteljesen inflálódni, amikor Libanon szigorította a külföldi átutalásokat és a libanoni monetáris rendszer gyengeségei megmutatkoztak. 

2020 júniusára egy amerikai dollár 3000 szír fontba került a feketepiacon (viszonyítás képpen: a 2011-es felkelést megelőzően egy dollárért 47 fontot adtak).

A háború, a korrupció, a nyugati szankciók, valamint a Libanonban zajló események egyaránt eredményezték a szír valuta elértéktelenedését. 2021-ben egy átlagos szír bér nagyjából 90.000 font (22.50 dollár) havonta.

A polgárháború kezdete óta a szír bankok elvesztették hozzáférésüket a nemzetközi pénzügyi piacokhoz, a tranzakciók volumene meredeken esett. Ennek hatására a szír vállalatok, valamint magánszemélyek libanoni bankokba helyezték át pénzüket, melynek értékét nagyjából 35 és 40 milliárd dollár közé becsülik. A szírek, akik a nemzetközi piacon akartak kereskedni, ezt elsősorban Libanonon kellett keresztül tudták megtenni (vagy olyan országokhoz kellett fordulniuk, mint Kína, Irán, illetve Oroszország).

Libanon külső adóssága 2019-re már az éves GDP 155 %-a volt, mely komoly kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan fizetné ki a nemzetközi adósságait a libanoni és szíriai befektetők papíron birtokolt külföldi devizatartalékaival.

(Jelenleg Libanon a világon a harmadik legjobban eladósodott ország Japánt és Görögországot követően.)

A libanoni államadósság a GDP-hez viszonyítva 2015-2021 között.

Forrás: Statista.com, https://www.statista.com/chart/22470/lebanon-gross-government-debt-as-share-gdp/ (2021. 03. 12.)

Szíriában ugyan már tíz éve zajlik a háború, mégis csak 2019-ben kezdett inflálódni a valutájuk, amikor Libanon gazdasági helyzete instabillá vált. A libanoni font elértéktelenedése ugyanis a szír fontra is negatív hatást gyakorol, mely 30%-kal inflálódott az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest.

Libanon gazdasági recessziója a Szíriába irányuló pénzátutalásokat is befolyásolja, ugyanis a szomszédos országból érkező átutalások a szír háztartások jövedelmének fontos forrását jelentik. (Libanon mintegy 1,5 millió szíriai menekültet, valamint nagyszámú szíriai gazdasági bevándorlót fogadott be.) A Világbank legfrissebb becslése szerint az éves pénzátutalások Libanonból Szíriába negyedmilliárd amerikai dollárt tesznek ki, vagyis Szíria összes beérkező átutalásának 16 százalékát, ezzel Libanon -Szaúd-Arábia után- a második legnagyobb átutalási forrás. A libanoni válság miatt azonban a bankok korlátozták a pénzhez való hozzáférést,

(elsősorban a dollárhoz) valamint a külföldre irányuló tranzakciókat is. Az inflációs nyomás alternatív devizák használatát eredményezte Szíria azon területein, melyek nem a kormány ellenőrzése alatt állnak. Északnyugat- valamint Északkelet-Szíriában a török ​​líra és az amerikai dollár is a fekete gazdaság hivatalos fizetőeszközévé vált.

Noha a válságot elsősorban nem ez okozta, Szíria helyzetét nem könnyíti meg a 2019-ben, az Egyesült Államok által bevezetett Caesar Act sem, melynek révén az Európai Unió, valamint több ország vezetett be szankciókat a rezsim (illetve Oroszország és Irán) ellen. Az intézkedések a pénzügyi eszközök befagyasztására, meghatározott termékek és technológiák szíriai importjának korlátozására, olajembargóra, továbbá személyekre és cégekre vonatkoznak. A szankciós politika, azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen nem történtek jelentős reformok az országban, ugyanakkor a lakosság helyzetére negatív hatással van.

Szíria gazdasági helyzete jelentősen függ Libanontól és a háború miatt az ország teljesen kiszolgáltatottá vált a libanoni bankszektornak. A bejrúti vezetésre óriási nemzetközi- valamint belső nyomás nehezedik a gazdasági átalakításokat illetően. Ugyanakkor bizonyos érdekcsoportok ellenzik azokat a reformokat, melyek veszélyeztethetik politikai befolyásukat.  Az elmúlt napokban soha nem látott mélypontra zuhant a libanoni font, mely felszínre hozta a lakosság frusztrációját és országszerte zavargások törtek ki. Az átfogó változások iránti jogos követelések, valamint a politikai elit reformok elleni szembenállásának ütközése előreláthatólag az elkövetkezendő hónapokban is instabilitásban fogja tartani az országot és ezzel párhuzamosan a szír gazdaságot is.