Kutatás / Kereszténység és demokrácia
Bevezetés
2021.október 29-én Orbán Viktort újra megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé egyik alelnökének.[i] A szervezetben betöltött pozícióját gyakran szokták szembeállítani egy korábbi tisztségével: 1992 és 2000 között a Liberális Internacionáléban töltött be szintén alelnöki tisztséget a miniszterelnök. A két nemzetközi szövetség között hosszú utat tett meg a Fidesz elnöke. Orbán Viktor kereszténydemokráciához való viszonyának sarokpontjainak szokták tartani a 2014-es és a 2018-as Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elhangzott beszédeit. Jóllehet, a 2014-es beszéd az „illiberális” jelző kapcsán járta be a nemzetközi sajtót.
Az „illiberális” jelző ugyanakkor a 2018-as szöveg kontextusát tekintve a miniszterelnök kereszténydemokrácia meghatározása kapcsán válik értelmezhetővé, amikor úgy fogalmaz: „kereszténydemokrácia per definitionem nem liberális, ha úgy tetszik, illiberális”[ii]. Ebben a beszédében Orbán Viktor a liberális demokrácia, a liberális elit alternatívájaként a kereszténydemokráciát és a kereszténydemokrata elitet azonosítja. Egyúttal markáns meghatározását adja kereszténydemokrácia felfogásának:
„A kereszténydemokrácia nem arról szól, hogy hitelveket, ez esetben keresztény hitelveket védelmezünk. A kárhozat meg az üdvözülés kérdésében sem az államok, sem a kormányok nem illetékesek. A kereszténydemokrata politika azt jelenti, hogy a keresztény kultúrából kisarjadt létformákat kell védeni, nem a hitelveket, hanem az abból kinőtt létformákat. Ilyen az emberi méltóság, ilyen a család, ilyen a nemzet. Tehát a kereszténység nem a nemzetek felszámolása útján akar eljutni az egyetemességhez, hanem a nemzetek megőrzésén keresztül. És ilyenek a hitbéli közösségeink is, ezeket mind védeni és erősíteni kell. Ez a dolga a kereszténydemokráciának, és nem a hitelvek megvédése.”[iii]
Fontos látni, hogy már egy hónappal korábban egy rádiós interjújában úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy „mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk, hanem kereszténydemokráciát építünk […]”[iv], majd később úgy folytatta, hogy egy „európai hagyományokban gyökerező, régi vágású – ezt is mondhatnám – kereszténydemokrácia felépítésén dolgozunk […]”. Azóta pedig visszatérő jelzőként használja politikájának leírására. Legutóbb például a Fidesz tisztújító kongresszusán fogalmazott úgy Orbán: „ha folytatjuk a polgári, kereszténydemokrata kormányzást, tíz év alatt újra hatalmas utat tehetünk meg”.[v]
Jelen tanulmánynak nem célja Orbán Viktor kereszténydemokrata felfogásának elemzése. Nem vállalkozik arra se, hogy a kereszténydemokrácia nemzetközi példáival összehasonlítsa a miniszterelnök meghatározását. A bevezetőben kiemelt idézetekkel csak arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a kereszténydemokrácia – fogalmi szinten bizonyosan – a mai napig aktívan jelen van a magyar politikában. Akár el is tekinthetünk a miniszterelnök kijelentéseitől és elegendő, ha a legutóbbi három magyarországi országgyűlési választás eredményét vizsgáljuk: a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 2010 óta – pártszövetségben a Fidesszel – részt vesz a kormányzásban. Azonban, a KDNP politikai teljesítményét sem kívánjuk értékelni. Kizárólag arra fókuszálunk, hogy az 21. században is jelenlévő kereszténydemokrácia gyökerei honnan fakadnak Magyarországon...
[i] Orbán Viktort megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének (2021.10.29.), https://miniszterelnok.hu/orban-viktort-megvalasztottak-a-keresztenydemokrata-internacionale-alelnokenek-2/, 2021.12.14.
[ii] Orbán Viktor beszéd a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (2018.07.28), https://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-xxix-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-diaktaborban/, 2021.12.14.
[iii] Uo.
[iv] Orbán Viktor a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában (2018.05.04.), https://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-180-perc-cimu-musoraban-26/, 2021.12.14.
[v] Orbán Viktor beszéde a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXIX. Kongresszusán (2021.11.14.), https://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-fidesz-magyar-polgari-szovetseg-xxix-kongresszusan/, 2021.12.14.