Darwinista utazás a nemek világában

Ezen egyre megosztóbb kérdés megvitatására érkezett az MCC és a Danube Institute közös eseményére Dr. Leonardo Orlando, filozófus és kutató a Lónyay-Hatvany Villába, aki saját bőrén tapasztalta meg ezt a fajta ideológiai átrendeződést egy szerencsétlen eset során, amikor a párizsi Sciences Po-n tartandó kurzusa váratlanul törlésre került, őt magát pedig nem engedték be az épületbe. Dr. Orlando beszélgetőpartnere Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, valamint Dr. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója volt, a beszélgetést Dr. Eric Hendriks, a Danube Institute vendégkutatója moderálta.

Dr. Hendriks nyitó beszédében elmondta: unalmas módon mind a férfiak, mind a nők a biológiai nemüknek megfelelő nemi identitással rendelkeznek, viselkedésükben a különbség visszavezethető a szociális és más környezeti hatások együttesére. Az, hogy ezt hogyan fejezik ki, normativitásuktól függ, hiszen mindenkinek van egy elképzelése arról, hogy a világnak hogyan kellene kinéznie. A probléma ott kezdődik, ha sok ember megalapozatlan gondolkodásmóddal próbálja meg felülírni a tudományosan igazolt tényeket.

Leonardo Orlando előadásában megerősítette Dr. Hendriks szavait. A gender kérdés teljes mértékben begyűrűzött a tudományos életbe, mely magával hozta sok társadalomtudós kizárását a az akadémiai világból pusztán azért, mert a nemek kérdését a darwini módon, a női és a férfi nem szemszögéből közelítették meg. Manapság aki ilyet ,,mer” tenni, az elbúcsúzhat az tudományos életben való részvételtől. Az az ideológia nyomás, mely ezáltal a konzervatív gondolkodókra nehezedik, akár végérvényesen is kizárhatja őket a tudományos közegből. Arra a kérdésre, hogy honnan is ered ez a fajta nyomás Dr. Orlando egy idézettel felelt: mindenki érti a férfi és a nő közötti különbséget, kivéve a társadalomtudósokat.

David Martin Jones aggodalmát fejezte ki az egyetemeken a nemekről és a szexualitásról folyó diskurzussal kapcsolatban, valamint felvetette az igazságkeresés aggasztó helyzetét a tudományos életben. A Danube Institute kutatási igazgatója kiemelte, mint társadalomtudós nem ért egyet azzal, hogy minden kollégája tagadja a nemek közötti különbséget, valamint elmondta szerinte a gender kérdés szülte ideológiai nyomás egyáltalán nem újkeletű probléma, visszavezethető egészen az 1960-as évek egyetemeihez. Ekkoriban ugyanis a felsőoktatási intézmények sorra elkezdték az elméletet a gyakorlattal felváltani, ezzel teljes mértékben aláásva a tudományosságot. Azok a tudósok, akik nem értenek ezzel az iránnyal egyet vagy mélyen hallgatnak, vagy épp ellenkezőleg, hangot emelnek ellene, ahogyan Dr. Orlando is tette – ezzel azonban tudományos karrierjüket teszik kockára. Jones szerint az ideológiai nyomás kialakulásának másik gyökere annak ténye, hogy a társadalomtudósok a XX. század elején eltávolodtak a biológiától.

Rodrigo Ballester teljes egyetértését fejezte ki az előtte felszólalókkal, Dr. Orlandóhoz hasonlóan őt is elbocsájtották a Sciences Poról. Azzal kapcsolatban, ami vele és Leonardo Orlandóval történt így fogalmazott: „Egy ideális világban nem kellene erről beszélgetnünk.” Ballester a társadalomtudósok mellett nagyon fontosnak tartotta kiemelni a nők és a gyerekek helyzetét. Hiszen azáltal, hogy már bármely férfi lehet nő és fordítva, valamint a mai felfogás szerint ha egy lány fiús ruhákat vesz fel annak csak az lehet a magyarázata, hogy ő igazából fiúnak született, a nőket rendkívül hátrányos, a gyermekeket pedig veszélyes és kilátástalan helyzetbe hozza.

A gender kérdés képezte ideológiai nyomás kialakulásában számos folyamat jelentős szerepet játszott. Az a hamis kártyavár, amit a gender nézetet osztó társadalomtudósok egyre nagyobb hányada a témában felépített azonnal összeomlik, amint beemelik a darwini felfogást a képbe, hiszen épp ennek az el nem ismerése tartja egyben az általuk kreált világot.

Danube Institute