Geopolitika: az ortodox világ kihívásairól - Dr. Samuel Noble előadása a Danube Institute-ban, 2024. január 31.

“Az ortodox világ egységéhez az orosz-ukrán kapcsolat az elengedhetetlen mag” - írta Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében. A világhírű műben Huntington amellett érvelt, hogy az ortodoxia jelenti a választóvonalat Nyugat és Kelet között, az ortodox keresztény országokat civilizációként jellemezte. Az orosz-ukrán konfliktus árnyékában azonban egyáltalán nem biztos, hogy ma beszélhetünk valódi “ortodox világról” - erről már a Danube Institute január 31-i, évadnyitó rendezvényén beszélt Dr. Samuel Noble kutató, akivel Eric Hendriks és Rod Dreher, intézetünk vendégkutatói beszélgettek, dr. David Martin Jones kutatási igazgatónk moderálásával.

“Történelmileg az ortodox kereszténység, mint olyan, általában rendkívül alkalmasnak bizonyult a nemzeti identitás ápolására és megőrzésére” - fogalmazott Dr. Samuel Noble a Danube Institute rendezvényén tartott előadásában. Noble többek között arról beszélt, hogy – a Huntington könyvében olvashatókkal szemben – az ortodox keresztény vallási többséggel rendelkező országok valójában soha nem voltak képesek valódi “civilizációs tömböt” alkotni, ennek hátterében pedig a kutató szerint elsősorban a nemzeti identitás fontossága állt. Vagyis ebből kifolyólag sosem tudott kialakulni egy valódi “ortodox blokk”; mára azonban több olyan ideológia és elmélet is megjelent, amely nagy jelentőséget tulajdonít az ortodox vallásnak. Samuel Noble előadásában főképp Oroszországot és az orosz ortodox közösség szerepét emelte ki. Meglátása szerint az elmúlt években Oroszországban egyre nagyobb figyelmet kapott az ortodox vallás, az ország egyre inkább arra törekszik, hogy egyértelmű központi szerepet
kaphasson az ortodox közösségek között.

A szakértő emellett arról is beszélt, hogy Oroszország számára egyre inkább fontossá váltak azok az ideológiák, amelyek az államot egy egész civilizáció központjaként tartják számon. Az „eurázsianizmus”, valamint az Orosz Világ Ideológia (Russian World Ideology) lassanként egyre több figyelmet kap az országban, ezáltal pedig az ortodox vallás is egyre kiemeltebb szerephez juthat. “Ezek az ideológiák nem igyekeznek teljes felelősséget vállalni az egész ortodox világ felett” - fogalmazott Noble. A kutató ugyanakkor kiemelte, hogy a jelenlegi változó világrendben rendkívül fontos szerepet kap a közös kultúrával, nyelvvel és vallással rendelkező közösségek geopolitikai szerepe. Noble az Európai Unión belül megjelenő olyan törekvésekre is kitért, amelyek az Unió számára egy “világos civilizációs identitás kialakítását helyezik előtérbe az utilitarista funkcióin túl.” A szakértő szerint ugyanis az ortodox vallás és a körülötte kialakult viták Európa jövőjére is hatással lehetnek. Az ortodox egyház gyakran jelentős szerepet játszik a kulturális örökség megőrzésében, a párbeszéd előmozdításában és az ortodox keresztények előtt álló globális kihívások kezelésében. Ennek ellenére a gyakorló hívők szokásaira és életére nem gyakorolnak nagyobb hatást a jelenlegi nézeteltérések, ebben a panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek.

Összefoglalva, bár van egy közös vallási identitás az ortodox keresztények között, az ortodox világról ma egy egységes geopolitikai vagy kulturális egység értelmében beszélni rendkívül összetett. A nemzeti identitások hangsúlyozása, a földrajzi szétszórtság, a belső sokszínűség és a geopolitikai realitások mind hozzájárulnak az ortodoxia árnyalt megértéséhez a mai világban.

Danube Institute