Könyvbemutató a Danube Institute-ban: Dr. Sumantra Maitra: The Sources of Russian Aggression – Is Russia a Realist Power?

Dr. Maitra előadásának bevezetőjében elmondta, hogy amikor kutatásokat végzett könyvéhez, két kérdést mindenképp meg akart válaszolni. Az első, hogy ha egy nagyobb hatalom ugyanolyan módon, de különböző helyszíneken beavatkozik egy bizonyos helyzetbe, vajon mi alapján változik annak kimenetele: „Ha egy nagyhatalom agresszívan viselkedik egy bizonyos szituációban, és ugyanakkor hasonló dolog történik egy másik helyszínen, ez a hatalom akkor is agresszív lesz (a beavatkozás során)?” Maitra véleménye szerint a történelem alapján igennel felelhetnénk erre, ugyanakkor, amikor előfordulnak kivételek, azok mindig jobban felkeltik az érdeklődést, mint a szabályok szerinti események. Erre példának Montenegró, Szíria és Oroszország helyzetét említette, mivel Montenegrót kivételesen nem támadta meg Oroszország, mikor az tagja lett a NATO-nak, Szíriát azonban igen, pedig az nem is tagja a nemzetközi szervezetnek.

A könyv másik fontos felvetése az akaraterő és a képességek közti különbség vizsgálata: „Oroszország akarhat európai hegemónhatalom lenni, viszont az, hogy erre képes-e, az már egy másik kérdés.” Dr. Maitra szerint az ország külpolitikával kapcsolatosan szkeptikusnak kell lennünk, véleménye szerint a „fenyegetés – egyensúly elmélet” segítségével tudjuk eldönteni, hogy Oroszország mi alapján melyik országot támadja meg a jövőben. Ennek az elképzelésnek négy komponense van: agresszív szándék, támadóképesség, támadóerő, földrajzi közelség. Ezen szempontok elemzésével előre fel tudjuk vázolni, hogy Oroszország mit fog tenni az egyes helyzetekben.

Maitra kiemelte, hogy Oroszország egész külpolitikája a paranoián alapul: „Oroszul nincs is szó arra, hogy biztonság, ehhez legközelebb a fenyegetés hiánya kifejezés áll.” Oroszország ugyanis teljesen más szituációban van, mint az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság, melyek nem voltak invázió áldozatai – az Államokban a 911 és Pearl Harbor eseményei említhetők, ezzel szemben Oroszország történelme teljesen más.

„Alapvetően látnunk kell, hogy melyek azok az európai hatalmak, amelyek keresik a konfliktust Oroszországgal, és melyek azok, amelyek nem, majd pedig egy kompromisszum megkötésére kellene őket bírni (…), azonban Amerikában senki nem akar szándékosan háborúba keveredni Oroszországgal” – zárta előadását Dr. Maitra.

Az előadást követően a könyv szerzőjével vendégkutatónk, Carlos Roa beszélgetett, aki elmondta, hogy véleménye szerint Ukrajna legnagyobb problémája ebben a háborúban nem a fegyverek hiánya, hanem a bevethető emberek alacsony száma. „Kevesebb mint 1000 ember csatlakozott (külföldről) Ukrajnához, de hányan tweetelnek róla, hogy menni fognak? Százezrek.” Dr. Maitra megállapította, hogy az is gondot okoz Ukrajnának, hogy nekik természetesebb lenne egy szovjet stratégiát követni, ezzel szemben azonban a fegyveres erőiket az Egyesült Államok mintájára próbálják kialakítani számukra.