Közös európai haderő a NATO árnyékában?

Jelen pillanatban nincs realitása közös európai haderő felállításának, de könnyen előállhat olyan politikai helyzet, ami kedvezhet egy ilyen katonai szervezet felállításának– hangsúlyozta a Karc Fm-nek a Danube Institute kutatója.

Szitás Péter a Hangolóban elmondta: a kontinens katonai védelmének igénye egyidős az európai integráció gondolatával, azonban a második világháborút követően a franciák vonakodtak Németország ismételt felfegyverzésétől, így a kontinens védelme Washington vezetésével a NATO égisze alatt valósult meg. Egy közös haderő felállítását akadályozza az uniós rendszer is, a nemzetállamok ugyanis saját hadseregüket erősítik, sokszor egymással versengve, amit az orosz-ukrán konfliktus felerősített az utóbbi egy évben.

Szitás Péter a politikai jóslás kategóriájába sorolta annak eldöntését, hogy milyen irányba tart az Európai Unió. Az ugyanakkor biztos, hogy egy föderatív állam inkább kedvez a közös hadsereg létrejöttének, mint az erős nemzetállamok alkotta szövetség. Ezzel együtt nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ukrán háború eszkalálódása eredményezhet olyan politikai helyzetet, amikor a NATO-n túlmutatóan, vagy azzal párhuzamosan létrejöhet egy, a kontinens biztonságát szavatoló katonai együttműködés.

A közös haderő terve 2014-ben kapott újabb lendületet, amit a Krím-félsziget orosz annektálása, majd az akkori amerikai elnök Donald Trump felszólalása indokolt, miszerint az európai NATO szövetségeseknek a jelenleginél nagyobb arányban kellene anyagi áldozatot vállalniuk biztonságuk érdekében. Európában akkor sokan gondolták úgy, hogy Washington próbál kihátrálni a szövetségből.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök már 2016-ben tusványosi beszédében beszélt egy közös európai haderő felállításának szükségességéről.