Lesz-e háború Grönlandért?

Greenland and NATO: Strategic Imperatives in the High North (Grönland és a NATO: Stratégiai kihívások és lehetőségek Északon) címmel a legforróbb geopolitikai kérdésről tartottunk kerekasztal-beszélgetést február 18-án a Lónyay-Hatvany villában.

Az est vendége Sumantra Maitra, NATO-szakértő, a American Ideas Institute kutatási igazgatója volt, akivel Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója, valamint Carlos Roa, intézetünk vendégkutatója beszélgetett. Az esemény fő témája Grönland növekvő stratégiai szerepe volt, az eszmecsere középpontjában az Egyesült Államok, Dánia és Grönland közötti kapcsolatok, a térség geopolitikai változásai, valamint Kína és Oroszország egyre növekvő befolyása álltak.

A szakértők egyetértettek abban, hogy Grönland hovatartozása miatt nem fog kitörni háború, ám a térség olyan új gazdasági lehetőségeket és katonai kihívásokat rejt magában, amelyek át fogják alakítani a transzatlanti szövetség biztonságpolitikai stratégiáját. A beszélgetés rávilágított arra is, hogy Grönland jelentősége a következő években várhatóan tovább növekszik.

Sumantra Maitra kiemelte, hogy bár az Egyesült Államok számára a sziget régóta fontos, Donald Trump januári nyilatkozata inkább politikai jelzés volt, semmint tényleges célmeghatározás. Azt is hangsúlyozta, hogy mivel a ritkaföldfémek kulcsfontosságú szerepet játszanak a modern gazdaságban, Grönland természeti erőforrásai miatt az USA növelni kívánja a jelenlétét a szigeten. Maitra szerint az Egyesült Államok külpolitikája fokozatosan átalakul, és a multipoláris világrend kialakulásával a jövőben a hangsúly a nagyhatalom jelenlegi érdekszférájának megerősítésére helyeződik. Az elemző a katonai stratégiák változását is kiemelte, megjegyezve, hogy napjainkban a támadó műveletek előtérbe kerültek, ahogyan azt az ukrajnai konfliktus is megmutatta.

Carlos Roa moderátorként arról beszélt, hogy lehetséges-e egységes NATO-stratégia kialakítása az Északi-sarkvidéken, figyelembe véve a tagállamok eltérő prioritásait. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok egyre inkább a csendes-óceáni térségre összpontosít, ami hatással lehet az északi biztonsági kérdések kezelésére. Hangsúlyozta, hogy az európai energiadiverzifikáció, amely az orosz olajfüggőség megszűnésével alakult ki, gazdasági és biztonsági lehetőségeket, de egyben kihívásokat is jelent.

Kiss István az európai államok, különösen Magyarország geopolitikai helyzetét is elemezte. Kiemelte, hogy az ukrajnai háború rávilágított az európai biztonságpolitika gyengeségeire, amelynek pozitív hozadéka, hogy a térség egyre többet fektet saját hadiiparába. Kiss István hangsúlyozta, Németország számára lezárult az olcsó orosz energiára épülő gazdasági korszak, ami átrendeződést fog maga után vonni Európában. Kiemelte Magyarország előnyös helyzetét, különös tekintettel az alacsony adókra, a magasan képzett munkaerőre és stratégiai elhelyezkedésére, amelyeknek köszönhetően az ország vonzó célpont lehet a befektetők számára. Emellett rámutatott, hogy Magyarország fontos szerepet játszhat Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

A beszélgetés végső konklúziója az volt, hogy Grönland stratégiai jelentősége tovább fog nőni a következő években, mivel az Északi-sarkvidék geopolitikai verseny színterévé válhat. A NATO egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a tagállamok eltérő érdekeit összehangolva alkalmazkodjon a multipoláris világrend geopolitikai realitásaihoz. Bár az Egyesült Államok biztonságpolitikai szempontból továbbra is kulcsszerepet tölt be az transzatlanti térségben, az európai szövetségeseknek is meg kell határozniuk saját szerepüket. Noha az elmúlt évek eseményei próbára tették a NATO egységét, Grönland új lehetőségeket teremthet a transzatlanti együttműködés számára.