2023.03.07.

Médiamegjelenések

Milyen ideológiák állhatnak Putyin döntései mögött?

Összefoglaló Dr. Brittany Pheiffer Noble 'Eurasianism as a Response to Global Crisis Dugin's political ideology in historical and contemporary context' című előadásáról

Hogyan gondolkodik Vladimir Putyin és milyen eszmerendszer áll lépései hátterében? Dr. Brittany Pheiffer-Noble Oroszországra szakosodott amerikai eszmetörténész a Danube Institute-ban 2023. március 7-én tartott előadásában rávilágított, hogy a fenti kérdések megválaszolásához rendkívül fontos ismerni a különböző orosz politikai gondolkodók és ideológusok, köztük Alexander Dugin elméleteit. A Columbia University korábbi kutatója Bendarzsevszkij Anton poszt-szovjettérség-szakértővel, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet igazgatójával, és David Martin Jones-szal, a Danube Institute kutatási igazgatójával beszélgetett Oroszország meghatározó politikai ideológiai irányzatairól.

Az amerikai szakértő szerint az eurázsianizmussal kapcsolatos elméleteiről ismert kortárs ideológus Alexander Dugin hosszú múltú eszmetörténeti hagyomány folytatója, amely egészen az 1820-as évekig nyúlik vissza. A történelmi eurázsianizmus a Moszkvától Mongóliáig húzódó területet organikus kulturális-történeti egységnek tekinti. E szerint a felfogás szerint a térség és az ott élő népek sajátosságai miatt, beleértve a genetikai adottságokat is, az eurázsiai régió szükségszerűen a környező kultúráktól eltérően fejlődik, amely folyamatnak nem lehet mesterséges irányt szabni. Dugin is erre alapozza gondolatvilágát és multipoláris világképét. Szerinte a kultúráknak történeti fejlődésüknél fogva eltérő politikai fejlődési utat kell követniük. Dugin korai elképzelései szerint Európa egésze beletartozott az „Eurázsia” koncepcióba, később azonban Nyugat-Európát már az Amerika által befolyásolt „mesterséges” kultúrákhoz sorolta. Dugin egyébként eleinte kritikus volt Putyinnal szemben, de mostanra határozott támogatója lett, és a szakértő szerint legfeljebb olyan kritikákat fogalmaz meg, amelyek azt sugallják, hogy „Putyinnál is putyinistább akar lenni”. Ettől függetlenül azonban téves az a nyugaton elterjedt elképzelés, mely szerint Duginnak érdemi befolyása lenne Vladimir Putyinra. Dugin gondolatai angolul is könnyebben hozzáférhetők, ezért ismertebb a nyugati világban, de téves lenne azt gondolni, hogy az ő ideológiája a legmeghatározóbb. Az orosz elnök csak néhányszor idézett az eurázsiainizmusra utaló gondolatokat beszédeiben, és azokat sem Dugintól.

Bendarzsevszkij Anton egyetértett azzal, hogy Dugin befolyását fenntartással kell kezelni. Szerinte több orosz ideológiai irányzatot is számításba kell venni. Ilyenek például a pánszlávizmus és a „testvéri nemzetek” elképzelése, amelyek szerint Oroszországnak joga van a határain túli orosz közösségek és más szláv nemzetek ügyeibe beavatkozni. Összességében megállapítható, hogy bár nincs egyetlen kifejezett ideológiai irányzat, ami Putyin gondolkodását meghatározná, több a Nyugatot negatív színben feltüntető monarchista vagy ultranacionalista irányzat befolyásolja jelenleg az orosz közvéleményt.