The evolution of storytelling in Hollywood

Az azt követő beszélgetéshez csatlakozott Hazai Cecília, filmproducer, forgalmazó és tanácsadó, a Twin Media Ltd. tulajdonosa is. Az eseményt Dr. David Lloyd Dusenbury, a Danube Institute szenior vendégkutatója moderálta.

A 21. századra a ,,nyugati értékek” erősödése, a szórakoztatóipar és a technológia fejlődése teljes mértékben átformálta az addig ismert filmipart.

Brodsky előadásában számos olyan filmklasszikust említett, mint például a Tarantino- és a Monty Python-filmek vagy éppen a Breakfast at Tiffany’s, melyek ma már képi világuk, mondanivalójuk miatt nem készülnének el. Ezt az írónő első sorban a véleménynyilvánítás szabadságával, a közösségi média platformok erősödésével és a növekvő politikai korrektséggel magyarázta. Ez a tendencia és az, hogy egyre több film tűnik el az éterben, sajnálatos módon kihat nem csak a történetmesélés, hanem a színészek jövőjére is. Az írónő konkrét példának a Monty Python filmek közül a Brian élete című film egy karakterét említette, aki nő szeretne lenni, melynek abszurditását figurázza ki a film. Véleménye szerint az az igazi győzelem a történetmesélésben, ha valaki tud nevetni a saját abszurditásán. A mai világ azonban már nem így működik. Brodsky az évek során számos híres írót, producert, filmkészítőt, színészt és stábtagot ismerhetett meg, akik saját bőrükön tapasztalhatták meg a filmipar felfordulását. A legtöbbjüket manapság már nagyban lekorlátozza a kritikától való félelem egy-egy megosztó szerep elvállalása kapcsán.  Tartanak az esetleges panaszárdattól, illetve egy-egy nézőnek okozott sérelemtől, de hatalmas visszatartó tényező szponzoraik elpártolásának veszélye is. Ez egészen a feltörekvőktől az Oscar-díjas színészekig mindenkit érint.

Brodsky ezután a történetmesélés egy másik jelentős átformálójára: a mesterséges intelligenciára tért ki. Elmondta, hogy interjúi során több színész említette, hogy hiányzik a valós, külső helyszíneken történő forgatás, ugyanis ma már ez egyre ritkább. Egy-egy jelenet leforgatásához nincsen szükség arra, hogy kimenjen a stáb egy adott helyszínre, a stúdiókban szinte bármit és bárkit életre tudnak kelteni. Brodsky szerint ez első sorban azért probléma, mert a helyszín maga is egy történetmesélő. Az AI segítségével ma már a színészek etnikai hovatartozását is meg lehet változtatni egy szerep kedvéért, lehetséges forgatókönyvet íratni, sőt, még a rég elhunyt filmcsillagok közül is bárkit a képernyőre lehet varázsolni.

Hazai Cecília teljes mértékben egyet értett Katherine Brodsky-val, filmrendezőként nap mint nap tapasztalja az általa elmondottakat. Miután bemutatta legújabb alkotását, a Rise of the Raven című 10 részes sorozatának előzetesét így fogalmazott: egy dolog hiányzik a mesterséges intelligenciából: az emberi szív. Álláspontját David Lloyd Dusenbury is osztotta, véleménye szerint az AI-t arra teremtették, hogy tökéletes legyen, ezzel rávilágított a mesterséges intelligencia emberiséget gúnyoló hatására is.

Az esemény kendőzetlen őszinteséggel mutatta be a hollywoodi történetmesélés átalakulását, mely laikus szemmel is sokszor érzékelhető. A különböző streaming szolgáltatóknak köszönhetően napjainkban konganak a mozitermek az ürességtől. Mi emberek nem is tudjuk, mekkora hatással vagyunk nem csak az iparágra, hanem társadalmunk hanyatlására is. ,,Talán a Barbie és az Oppenheimer ment meg minket” – mondta Brodsky, hiszen az elmúlt években ezen alkotásokon kívül nem volt egy sem, mely ilyen erősen rácáfolt volna a hollywoodi történetmesélés átformálódására.

Danube Institute