Médiamegjelenések
Alexander Rosenthal-Pubul professzor beszédében a 2019. évi európai parlamenti választások eredményeit visszaidézve arra mutatott rá, hogy a konzervatív értékek napjainkra megerősödtek, amit annak a ténynek tulajdonít, hogy mind a nacionalizmushoz, mind pedig a liberalizmushoz tud kötődni elméleti és gyakorlati szinten. Utalt Roger Scruton brit filozófusra, aki ezen dichotómiák áthidalására törekedett. Abból indult ki, hogy míg minden kultúra a bölcsesség forrásaként tiszteli a múltját, a francia forradalom által befolyásolt nyugati civilizáció ezt a kérdést a politika színterére vitte. Alexander Rosenthal-Pubul professzor a konzervativizmust – a francia forradalomra adott válaszként – a „válság filozófiájaként” jellemezte, amely humanista elveken alapszik: a jelent csak a múlt részletes tanulmányozásán keresztül tudjuk megérteni. Rámutatott az oktatás hagyományos szemléletére, miszerint az oktatás az ember lényegi tevékenységéhez tartozik, és hangsúlyozta, hogy a konzervativizmus központi elemei az egyház, a család és az oktatási rendszer, amelyek közösségi intézményekként közvetítenek az egyén és az állam között.
Daniel J. Mahoney professzor beszédében kifejtette, hogy a konzervativizmusnak magáévá kellene tennie a liberális értékeket. Edmund Burke-nek a francia forradalomról megfogalmazott kritikájára reflektálva elmondta, hogy kritikusan viszonyul minden olyan kísérlethez, amely a társadalom radikális átalakítását célozza meg. Beszédében Arisztotelészre utalva aláhúzta, hogy nem lehet mindig mindent újra gondolni és újra szabályozni, és inkább a fokozatos változás a kívánatos egy közösség számára. És bár az abszolút igazság nem eredeztethető csak a hagyományból, a múlt tisztelete elengedhetetlen egy prosperáló jelen megteremtéséhez. Daniel J. Mahoney szerint az igazi konzervativizmusnak mindig nyitottnak kell lennie a változásra, hiszen egy erős gazdaság vagy egy stabil és kreatív társadalom nélkül nem lehet a hagyományokat megőrizni.
Dr. David Lloyd Dusenbury, a Danube Institute szenior kutatója reflektálva az előtte lehangzottakra a felvilágosodás értékeit hangsúlyozta, hiszen azok is a nyugati civilizáció tradíciójához tartoznak. Arról kérdezte a szerzőpárost, hogy szerintük miként viszonyul a kereszténység univerzalista szemlélete a konzervativizmus közösségi szemléletéhez. Dr. David Lloyd Dusenbury kiemelte a kereszténység befogadó, univerzalista ethosza és a konzervativizmus közösségi, hagyományos értékekre való összpontosítása közötti feszültséget, betekintést nyújtva ezáltal a perspektívák összehangolásának lehetőségeire a kortárs konzervatív gondolkodásban.