„Theologians on Modern Politics” – Könyvbemutató a Danube Institute-ban

Dr. Calum T. M. Nicholson, intézetünk kutatási igazgatója rövid bevezető beszédében elmondta, hogy a könyv fejezetei a teológia és a kortárs politikai kérdések metszéspontjait mutatják be. Nyugat-európai katolikusok, amerikai protestánsok, egy holland miniszterelnök és magyar katolikus értelmiségiek gondolatainak ismertetésével a kötet azt hangsúlyozza, hogy a keresztény gondolkodás a mai napig meghatározó a politikai diskurzusban. Elmondta, hogy véleménye szerint a Danube Institute által kiadott kötet hidat képez Magyarország és az angolszász világ között, elősegítve a párbeszédet és a keresztény politikai filozófiáról való kölcsönös megértést: „A Danube Institute egy nyugati irányultságú, leginkább atlantistának nevezhető szervezet, ami könnyen kiderül, ha az intézet történetét megfigyeljük az elmúlt tizenkét-tizenhárom évben: szemléletében mindig meghatározó volt, hogy bemutassa a világot Magyarország számára, de az is, hogy megismertesse Magyarországot a Nyugattal. Ez a könyv is remek példa erre a törekvésre.”

Dr. Darabos Ádám beszédében kiemelte, hogy az amerikai protestáns gondolkodók a kommunista rendszer miatt Magyarországon ismeretlenek, a könyv ezt a hiányt igyekszik pótolni. Vezető kutatónk kifejtette, hogy politikai gondolkodására milyen hatással volt Reinhold Niebuhr keresztény realizmus elmélete, miszerint az emberi természet mindkét oldalát (jó és rossz) figyelembe kell vennünk, amikor politikai cselekvéseket vizsgálunk vagy éppen azokban veszünk részt. Ugyanakkor fontos szem előtt tartanunk a politika határait, hiszen az sok kérdésre nem tud megoldással szolgálni: „A legironikusabb az, hogy most, amikor háborús válságban élünk, a politikusoktól várjuk, hogy megoldják minden problémánkat.”

 Dr. Darabos Ádám felhívta arra a közönség figyelmét, hogy az Amerikai Egysült Államokban geopolitikai stratégiák kidolgozásánál is alkalmazták a keresztény realizmus elméletét, tehát gyakorlati szempontból is hasznosak lehetnek a keresztény gondolkodók közélettel kapcsolatos meglátásai. Mindezekhez hozzáfűzte, hogy írásaiban szigorúan megmaradt a kutató szerepében és igyekezett személyes preferenciáit nem a középpontba helyezni. Továbbá köszönetet mondott Dr. Nyirkos Tamásnak és Kiss Istvánnak, a Danube Institute ügyvezető igazgatójának ötleteikért és javaslataikért.

Dr. Nyirkos Tamás beszédében rácáfolt Max Weber azon elméletére, miszerint a protestáns etika és életmód vezetett a kapitalizmus kifejlődéséhez és sikeréhez. Rámutatott arra, hogy a kapitalizmus alapjai a középkori olasz városállamok kereskedelmi gyakorlatában is felfedezhetők, és a szociológia jelen állása szerint a weberi elmélet megalapozatlannak tűnik. Továbbá kiemelte, hogy a kapitalizmus nem tekinthető egy pusztán ammorális rendszernek, amely kizárólag a praktikus megoldásokat támogatja. Felfedezhető a kapitalizmus eszméjében egy metafizika, ami kategorikusan ítél a jó és rossz fogalmai felett, illetve egy világot teremt az ember számára. Solène Tadié azon kérdésére reagálva, hogy miért nincsen modern keresztény gazdaságelmélet Nyirkos Tamás kifejtette, hogy a középkorban például a polihisztoroknak világos rálátásuk volt az akkor rendelkezésre álló tudásrendszerekre (gazdaság, retorika, filozófia, teológia, matematika stb.). Ma már azonban sok különböző tudományterület létezik (közgazdaságtan, mesterséges intelligencia, teológia, biológia), így nehéz egy dolgozatban egyszerre több témát érinteni.

Jancsó András beszédében kiemelete, hogy a katolicizmus, habár egyetemesnek tekinti saját magát, különböző kontinenseken különböző módokon fejlődik. Szerinte azért is fontos az európai modern teológusokkal foglalkozni, mert írásaik nagy hatást gyakoroltak mind a nyilvánosságra, mind pedig a döntéshozókra. Rávilágított arra is, hogy a kora újkorban, a szekuláris állam kialakításakor, a klérus intézményes működése fontos példaként szolgált az akkori politikusok számára. Jancsó András külön tárgyalta a XII. Pius pápa személyét övező problémakört és elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben segített a zsidóknak a hitleri terror elől elmenekülni. Joseph Ratzinger írásairól beszélve aláhúzta, hogy a püspök saját politikai elméletét a Böckenförde-paradoxonra építette fel: a liberális demokráciák olyan feltételekre támaszkodnak, amelyeket maguk nem tudnak biztosítani. A résztvevők megtudhatták, hogy a ultrakonzervatívnak tartott püspök saját magára progresszívként hivatkozott és azt állította, hogy nem ő volt az, aki megváltozott, hanem a világ változott meg körülötte (rossz irányba).

A beszélgetés végén szóba került a feminizmus és a kereszténység kapcsolata. A részvevők példaként hozták fel Slachta Margitot, aki egyszerre lehetett a feminizmus és a kereszténység hőse Magyarországon. Következésképpen a nők egyenjogúsága és a keresztény hit nem zárják ki egymást.