Blog

Moszkva szövetségesre lelhet a diplomáciai elszigeteltségben: Sojgu Észak-Koreába látogatott

2022 februárját követően az Oroszországi Föderáció eddig nem látott diplomáciai izolációt szenvedett el, hiszen a nemzetközi közösség nagy része explicit módon ítélte el az Ukrajna ellen indított inváziót. Ezt mutatja, hogy egy évvel a „különleges katonai művelet” megindítása után 141 ország…

2022 februárját követően az Oroszországi Föderáció eddig nem látott diplomáciai izolációt szenvedett el, hiszen a nemzetközi közösség nagy része explicit módon ítélte el az Ukrajna ellen indított inváziót. Ezt mutatja, hogy egy évvel a „különleges katonai művelet” megindítása után 141 ország támogatta az ENSZ Közgyűlésének azt elítélő határozatát. A határozatot nyíltan ellenző országok egyike azonban 2023 júliusában az eddiginél szorosabbra fűzte viszonyát Moszkvával: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság július 25-én fogadta Szergej Sojgu védelmi minisztert az ország fővárosában. Arról, hogy a találkozó mennyiben növelheti a két állam közötti együttműködést, illetve azt milyen érdekek befolyásolhatják, arról Fjodor Tertitszkij, a szöuli Kookmin Egyetem Észak-Koreával foglalkozó vezető kutatója írt a Carnegie Endowment for International Peace felkérésére.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Oroszország közeledése az ukrajnai konfliktus eszkalációját követően nem váratlan jelenség az újonnan kialakult geopolitikai status quo-t tekintve. Az Ukrajna elleni offenzíva nemzetközi jogi igazolhatatlanságának következtében Moszkvának új szövetségeseket kellett keresnie az általa indított háború fenntartásához és a diplomáciai elszigeteltségből való kilépéshez. Ezt mutatja például az orosz-iráni-tandem kialakulása, vagy éppen a Kreml afrikai befolyásszerzésre irányuló kísérlete.

Tertitszkij szerint Sojgu phenjani látogatásának fő üzenete a két ország közötti kapcsolatok elmélyítésének szándéka, illetve az ukrajnai háborúban való együttműködés volt. Ezt támasztja alá az is, hogy Kim Dzsongun személyesen mutatta be az ország legfejlettebb fegyverrendszereit a védelmi miniszternek.

A hirtelen egymásra találás ellenére az észak-koreai - orosz kapcsolatok nem rendelkeznek régre visszanyúló múlttal.

A Szovjetunió felbomlását követően az új Oroszország nem alakított ki különösebb, Észak-Koreára szabott stratégiát: a gazdasági kapcsolatok elenyészőek voltak, a nemzetközi közösséget érintő ügyekben pedig – így a nukleáris programmal kapcsolatban is - Moszkva követte a kínaiak által meghatározott hozzáállást.

Ennek ellenére az észak-koreai rezsim az invázió első napjaitól támogatta az Ukrajna elleni orosz offenzívát, amely annak inkább explicit megnyilvánulásaiban mutatkozott meg, mintsem az Oroszországnak nyújtott gyakorlati támogatásokban. Ezt méginkább árnyalja, hogy – a szerző információi szerint – a támogató üzenetek főként a külső szemlélők számára elérhető médiaplatformokon jelentek meg, míg a lakosság felé a rezsim semmilyen kommunikációt nem intézett a háborúval kapcsolatban. Mindezzel együtt nincs nyílt forrású bizonyíték arra, hogy Észak-Korea fegyverekkel támogatná Moszkvát, bár Tertitszkij szerint ennek lehetősége továbbra is fennáll – különösen Sojgu látogatásának kontextusában.

Az Észak-Koreával való együttműködés kezdeményezése annak következtében sem meglepő, hogy Moszkva az invázió megindulását követően nagy mértékben vesztett befolyásából a Koreai-félszigeten. Korábban, Szöul nyugati elkötelezettsége ellenére, Dél-Korea prosperáló kapcsolatokat épített ki az oroszokkal, azonban az offenzíva következtében ezek nagyban sérültek. A dél-koreai elnök júliusban például Kijevbe is ellátogatott, ahol további pénzügyi támogatásokat jelentett be. Tertszkij szerint Sojgu látogatása akár az erre adott diplomáciai válaszlépésként is értelmezhető, hiszen arra a koreai háborút de-eszkaláló fegyverszünet hetvenedik évfordulójának alkalmából került sor, amit az északi rezsim az „amerikai imperializmus déli bábjai” feletti győzelem napjaként emleget.

Bár az észak-koreai történelemben eddig nem volt példa arra, hogy az ország sikeresen legyen képes gazdasági kapcsolatokat kiépíteni bármely állammal a Kínai Népköztársaságot leszámítva, Sojgu látogatása azt mutatja, hogy Phenjan és Moszkva rövidtávú érdekei egybeesnek.

Míg a hadianyaghiányban szenvedő oroszok számára az Észak-Koreától kapott fegyverek, az észak-koreai állampolgárok számára a Moszkvától kapott humanitárius segély biztosíthatja a túlélést. A megállapodás a nemzetközi közösség számára pedig egy labilis, ideiglenes érdekegyezésen alapuló szövetséget hozhat, ami azonban hatást gyakorolhat a Koreai-félsziget geopolitikai status quo-jára is.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: