A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) megalapító Római Statútum 1998-as elfogadását, majd 2002. július 1-i életbe lépését követően az elmúlt több, mint 20 évben a nemzetközi bírói szerv továbbra is joghatósági problémákkal küzdött. Ahogy már korábban is írtunk róla, a Vlagyimir Putyin elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs rávilágít az ICC hatékonyságának megkérdőjelezhető pontjaira, amelyek csakugyan előkerülnek a Hamasz Izrael ellen elkövetett támadása, valamint az izraeliek által alkalmazott ellenintézkedések esetében is. Az ICC joghatóságának problémáit Kelebogile Zvobgo, az International Justice Lab igazgatójának Foreign Affairs hasábjain megjelent publikációja, valamint Tyler McBrien, a Lawfare magazin vezető szerkesztőjének értékelése alapján elemezzük.
Az elmúlt egy hétben a nemzetközi médiában számos alkalommal jelentek meg információk a gázai konfliktusban elkövetett lehetséges háborús bűnökről: a Human Rights Watch szerint a Hamasz túszejtései egyértelműen beleesnek ebbe a kategóriába, míg az Amnesty International az izraeli reguláris erőknek tulajdonítható bűnök dokumentációját hozta nyilvánosságra. Az elkövetők felelősségre vonását azonban egyes strukturális problémák jelentősen megnehezíthetik.
Joe Biden elnök júliusban elrendelte a vádemeléshez szükséges információk korlátlan megosztását a Nemzetközi Büntetőbírósággal az ukrajnai háború kontextusában, ami fontos lépést jelenthet az ICC nemzetközi rendben betöltött súlyának növelésében. Ez a korábbi amerikai álláspontot figyelembevéve még inkább nagy jelentőségű. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok részt vett az 1998-as Római Statútum kialakításában, valamint Bill Clinton elnök alá is írta az ICC-t megalapító szerződést, az amerikai szenátus nem támogatta a ratifikációt, így az USA nem vált részes állammá.
Ennek következtében – a Statútum 12. cikke miatt – amerikai állampolgárok ellen nem indíthatott eljárást a Bíróság; akkor sem, ha részes állam területén követtek el hasonló bűncselekményt; az Egyesült Államok által kötött bilaterális immunitási egyezményeknek köszönhetően.
Bár az Obama-elnökség biztosított egyfajta logisztikai és pénzügyi támogatást a Bíróság működéséhez, Washington ebben az időszakban is elzárkózott a nem részes tagállamok állampolgárai ellen indított eljárásoktól, amely komoly kérdéseket vetett fel az afganisztáni megszállás kontextusában, hiszen az ország 2003 óta a Statútum részes fele. Bár a Trump-adminisztráció 2020-ban szankciókat vezetett be az ICC ellen, a kapcsolatok a választásokat követően viszonylag gyorsan normalizálódtak. Ennek ellenére a jelenlegi amerikai vezetés – többek között Anthony Blinken – továbbra is hangsúlyozza, hogy az ICC-nek nincs joghatósága a nem részes államok, így sem az USA, sem pedig Izrael állampolgárai felett.
Zvobgo szerint tehát Biden elnök bejelentése – miszerint támogatja az oroszok által elkövetett háborús bűnök kivizsgálását – egyértelmű kettős mércére mutat rá a Büntetőbíróság és az Egyesült Államok kapcsolatának viszonylatában, hiszen Oroszország sem ratifikálta a Római Statútumot.
Ez a dilemma szintén előtérbe kerül a Hamasz és Izrael között háború tekintetében. Bár az ICC 2021 óta jelen van a palesztin területeken és nyomozást is folytat, a vádemelést ezesetben is joghatósági problémák nehezítik, hiszen mind az USA, mind Izrael nyíltan ellenzik azt. Ennek ellenére Karim Khan, az ICC ügyésze október 10-én bejelentette, hogy a Büntetőbíróság mandátuma kiterjed az izraeli-palesztin konfliktusra is.
McBrien szerint amennyiben vádemelésre kerül a sor, elengedhetetlen az ICC pártatlansága, hiszen az ellenkezője legitimitási válsághoz is vezethet. A Hamasszal ellentétben pedig az izraeli fegyveres erők felelősségre vonása komoly kihívást jelenthet a Büntetőbíróság számára.
Összefoglalva tehát a Nemzetközi Büntetőbíróság működési problémái az elmúlt év legnagyobb konfliktusaiban – ideértve az orosz-ukrán háborút, valamint a gázai helyzetet is – tisztán megmutatkoztak. Ezen joghatósági akadályok hátráltatják az egyének felelősségre vonását az olyan bűncselekmények esetében, mint például a népirtás vagy az agresszió; ez pedig a nemzetközi jog alapú államközi kapcsolatok rendszerének megrendülésével is járhat.
Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!
Írta: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
