Blog

Ahol a terror mindennapos: a dzsihadizmus átalakulása komoly fenyegetést jelent a Száhel-övezetre nézve

Bár az Európát érintő legakutabb fenyegetés egyértelműen az orosz-ukrán háború, nem szabad elfeledkezni az iszlamista terrorizmus okozta veszélyekről sem. A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben az elmúlt években a szalafista-dzsihádizmust képviselő szervezetek új stratégiákat alakítottak ki a…

Bár az Európát érintő legakutabb fenyegetés egyértelműen az orosz-ukrán háború, nem szabad elfeledkezni az iszlamista terrorizmus okozta veszélyekről sem. A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben az elmúlt években a szalafista-dzsihádizmust képviselő szervezetek új stratégiákat alakítottak ki a befolyásszerzésre, amely ezek újbóli megerősödéséhez vezethet. Isaac Kfir (International Institute for Justice and the Rule of Law és Charles Sturt University) a European Eyes on Radicalism projekt keretében elemezte az „al-Kaidaizmus” elterjedését ezen káosz-övezte régióban.

A Száhel-övezet az iszlamista terrorizmus szempontjából a világ legveszélyesebb helyei közé tartozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Global Terrorism Index adatai szerint ezen térség szervezetei felelősek a világszerte terrorizmushoz köthető halálesetek 35 százalékáért.

terrordiagr.png
A terrorizmussal kapcsolatos halálesetek számának növekedése 2020-2021, kiemelten a Száhel-övezet országaiban

Forrás: Global Terrorism Index 2022

Ez a növekedés több tényezőnek köszönhető, például a Száhel országait jellemző gyenge haderőnek, a demokratikus kormányzás, valamint az intézményekbe vetett bizalom hiányának. Ezek mellett azonban - Kfir szerint - ki kell emelni az „al-Kaidaizmusnak” nevezett jelenség hatását.
A szerző definíciója szerint ez 3 elemből épül fel. Az egyik az iszlamista szalafizmus radikálisan szigorú interpretációja. Ehhez hozzá jön a dzsihád hatodik pillérként való értelmezése, valamint a lokális konfliktusok ideológiai elemekkel való eszkalációja.

Az Al-Kaida – csakúgy, mint az Iszlám Állam - ma arra törekszik, hogy a globális dzsihád vezetőjévé válhasson.

Annak ellenére, hogy az elmúlt 15 év során két fontos vezetőjét – Oszama Bin Ladent és Ajman Al-Zavahirit (erről itt írtunk részletesebben) – is elvesztette, a terrorszervezet által képviselt ideológia aktív fenyegetés maradt. A Száhel-övezetet illetően a terrorcsoportok háromféle típusa jelent meg, és fenyegeti a régió stabilitását.

Az első típust az olyan dzsihádista tömörülések jelentik, amelyek transznacionális jelleggel rendelkeznek, valamint hivatalos vagy fél-hivatalos kapcsolatokat tartanak fent az Al-Kaida vagy az ISIL központi egységeivel. Ilyen például az Al-Kaida az Iszlám Maghrebben (AQIM) elnevezésű csoport vagy az Al-Shabab. Ezek általában felhasználják az anyaszervezetek lokális problémákat ideológiai elemekkel eszkaláló stratégiáját, amely nem csupán befolyásszerzés szempontjából hatékony, de a központi vezetők az alkalmazásért cserébe anyagi támogatással segítik ezen körök működését.

A második típus hasonlóan használja az ideológia eszközét, azonban nincsenek kapcsolatai a nagy iszlamista terrorszervezetek központi vezetőivel. Ezek a tömörülések általában helyi szintű hatalmat kívánnak kiépíteni, kihasználva főképp a fiatalabb rétegeket érintő társadalmi frusztrációt.

A fiatalok, főképp a 20 és 30 év közötti férfiak kitettségét a régió tragikus gazdasági körülményei, a megélhetési lehetőségek hiánya pedig exponenciálisan növelik.

Az utolsó típusba az esetspecifikusan kialakuló, a dzsihadista ideológiát szintén eszközként használó szervezetek kerültek. Ezek általában olyan területeken jelennek meg az övezetben, amelyeket az ország kormánya kevésbé képes ellenőrizni. Ennek következtében ezen szervezetek viszonylagos biztonságot adnak az ott lakóknak (például megvédik őket az ezen a területen gyakori rablásoktól), azonban ezért politikai-gazdasági előnyöket várnak.

A Száhel elmúlt évei rámutattak, hogy az iszlamista terrorizmus megváltozott. A politikai céllá - a status quo felborítása, valamint a saját kormányzati rendszer kiépítése helyett - a „megszállók” kiűzése vált.

Ez szorosan összekapcsolható az amerikaiak Afganisztánból való kivonulásával, valamint a Talibán előretörésével. A régió biztonságára és terrorfenyegetettségére a 2020-as, valamint a 2021-es mali puccsok is komoly hatást gyakoroltak. Ezen puccsok miatt a nyugati világ legtöbb országa szankciókat vezetett be a hatalomra kerülők ellen, amely elszigetelte az országot az európai segítségnyújtástól. Ennek következtében a puccskormányok olyan katonai magánvállalatokhoz fordultak, mint például a Wagner Csoport, amelyek brutalitása kontraproduktív módon a terrorszervezetek népszerűségének fokozódását okozta.

Összefoglalva tehát az iszlamista terrorizmus a Száhel-övezet tekintetében komoly változásokon ment keresztül. Az iszlamista terrorszervezetek fragmentációja mellett a „megszállók” elleni narratívák elterjedése is új tendenciákat hozott, amelyek a következő években meg fogják határozni a Száhel biztonsági környezetét.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon