Évek óta nem látott tüntetéshullám zajlik Iránban, amelyet közvetlenül az elszabadult infláció és az egyre romló életszínvonal váltott ki. A tömeges megmozdulások ugyanakkor a vallási vezetés iránti, jóval mélyebb elégedetlenségre is rámutatnak. Az Egyesült Államok és Izrael eközben már egy esetleges amerikai katonai beavatkozás lehetőségeiről egyeztetett.
Immár két hete zajlanak erőszakos összecsapások az iráni hatóságok és a tüntetők között, amelyek során több tucat civil vesztette életét. Az áldozatok pontos száma továbbra is vitatott, mivel az állami kommunikáció és a független források között jelentős eltérés mutatkozik. Egyes becslések szerint a halálos áldozatok száma megközelíti az ötvenet, míg Teheránból kiszivárgott orvosi beszámolók alapján a fővárosi kórházakban elhunytak száma akár a kétszázat is meghaladhatja.
A véres utcai összecsapások csupán az állami válasz első szakaszát jelentették. Január 8-án Irán gyakorlatilag digitális sötétségbe borult, miután a hatóságok lekapcsolták az internetet és korlátozták a külföldi kommunikációt, ezzel elszigetelve az országot a külvilágtól. Bár a kormány kezdetben viszonylag békülékeny hangnemet ütött meg,
a retorika gyorsan megváltozott, és a tüntetőket nyíltan Izrael és az Egyesült Államok által támogatott felforgató erőkként állították be.
A tiltakozáshullámot egy olyan költségvetési javaslat katalizálta, amely megszüntette volna az államilag kedvezményes dollárárfolyamot (285 000 rial/dollár). Ezt hivatalosan azért tartották fenn, hogy az alapvető termékek ne dráguljanak túlzottan, a gyakorlatban azonban a rendszerhez közel álló gazdasági körök kerestek rajta jelentős pénzt. Amikor felmerült az eltörlése, sokan attól tartottak, hogy az alapvető élelmiszerek és áruk ára hirtelen megugrik.
Forrás: Statista
Korábbi cikkünkben az Egyesült Államok esetleges katonai lépéseit boncolgattuk Irán nukleáris programja ellen, bemutatva az infláció mértékét is. 2025 júniusában a Trump-adminisztráció végül támadást mért több iráni nukleáris létesítményre, ami újabb szankciós hullámot indított el.
Érdemes figyelni Donald Trump jelenlegi reakciójára is. Az amerikai elnök ugyanis a Truth Socialon figyelmeztetett, hogy amennyiben Teherán erőszakot alkalmaz a békés tüntetőkkel szemben, az Egyesült Államok kész kemény válaszlépéseket tenni. Nicolás Maduro venezuelai elfogása után pedig aligha tekinthető blöffnek Trump fenyegetése.
A nyugati – különösen amerikai vagy izraeli – nyílt beavatkozás ugyanakkor komoly stratégiai kockázatot hordozna.
Egy ilyen lépés könnyen ürügyet szolgáltatna a teheráni vezetés számára arra, hogy a belső társadalmi elégedetlenséget egy CIA–Moszad által szervezett puccskísérletként keretezze.
Megdőlhet-e tehát Maszúd Peszeskján rezsimje? A tartós változás Iránban nemcsak attól függ, hogy a tüntetők meddig képesek az utcán maradni, hanem attól is, hogy a gazdasági elit és a rendszerhez kötődő üzleti körök hajlandóak-e feladni eddigi lojalitásukat? A tiltakozások sikerét ezen felül nagyban erősítheti, ha kialakul egy világos üzenet vagy „narratíva”, amely összeköti a rezsim kudarcait a társadalom méltóságáért folytatott küzdelmével. A következő napok eseményei valószínűleg döntő választ adnak erre a kérdésre.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
