Kanye West, Jordan Peterson és a lázadás a politikai korrektség ellen – alcímmel írt Matthew Continetti a National Review oldalán.
1939. május 15-én John Dewey filozófus közleményt adott ki a sajtónak a Bizottság a Kulturális Szabadságért megalakulásáról. Emellett szintén nyilvánosságra hozta a bizottság alapelveinek nyilatkozatát és a 96 aláíró nevét.
Az ezt követő napon a Columbia Egyetem Low Könyvtárában a bizottság elfogadta a hivatalos kiáltványát: „Soha eddig a modern korban nem volt ilyen fenyegetett az írók, a művészek, a tudósok és az oktatók integritása”.
A bizottság tagjai között voltak antropológusok, filozófusok, újságírók, drámaírók, ügyvédek, oktatók és történészek. Politikai nézetek terén a bizottság tagjai igencsak megosztottak voltak: demokrata szocialistáktól kezdve a New Deal liberálisokon át a 19. századi liberálisokig bezárólag megtalálhatóak voltak a bizottságban.
Az egyesítő erő nem volt más, mint a törekvés „a korlátlan intellektuális működés bátor hirdetésére”. A „lényegi kritérium minden mai társadalmi filozófia megítélésében, hogy az korlátozza-e a gondolkodó kibontakozását, politikai, vallási, vagy faji dogmáktól függetlenül” . Az ily különböző emberek közötti szövetség alapja, saját bevallásuk szerint a kreatív és intellektuális szabadság védelme.
A bizottság vezetőjét a Népfront csoportosulásai késztették cselekvésre. A bizottság volt az előfutára az 1950-ben megrendezésre kerülő berlini nemzetközi Kultúra Szabadsága Konferenciának, és kapcsolatban volt az 1951-es Amerikai Bizottság a Kultúra Szabadságáért szervezésével.
2018 Amerikája egy egészen különbözik 1939 vagy 1951 Amerikájától. A náci Németország rég megszűnt, a szovjetek is eltűntek 27 éve. A nyomtatott sajtó összeomlott és átvette a helyét a digitális és szociális média, amely kevésbé korlátozott és elősegíti a kisebbségi nézőpontokhoz való hozzáférést. Ha az 1930-as évek végéhez vagy az 1950-es évek elejéhez hasonlítjuk, a világ 2018-ban lényegesen szabadabb.
De Continetti szerint vannak még fenyegetések. Totalitárius rendszerek Oroszországban, Kínában, amelyek régi marxista-leninista működésük átalakult az autoriter irányítás rendszerévé, amely engedélyez némi gazdasági szabadságot, miközben uralja az állam szuverenitását politikai, társadalmi és kulturális téren.
Ez az az ideológia, ami rabul ejtette Amerika legnagyobb presztízsével rendelkező intellektuális, kulturális és médiával foglalkozó intézményeit.
A kulturális szabadságért kampányolók különböznek elődjeiktől. Etnikailag és nemüket tekintve is sokszínűek. Nem szerveződtek öntudatosan mozgalomba. A korai 21. század túl töredezett, tagolt és anarchikus ilyen szerveződéshez. Ez a gyenge kapcsolatok, laza kötelékek időszaka. Emberek ki-be léphetnek egy mozgalomba egy „like”, egy „tweet” vagy egy „küldés” gomb megnyomásával.
„Ma az intellektuális szabadság védelme egy pozitív kötelességet vár el: adjunk új és konstruktív válaszokat mai problémákra” – írják a Szabadság Nyilatkozata írói: „Ezt a nyilatkozatot mindenkinek ajánljuk, aki vissza akarja szerezni azokat a szabadságjogokat, amiket elvesztett, és aki meg akarja őrizni, amit már eddig is élvezhetett”.
Ezek az emberek közé tartozott Sidney Hook és Arthur Koestler. Mára csatlakozott hozzájuk Jordan Peterson, Charles Murray, Christina Hoff Sommers, és igen, Kanye West is.
A cikket szemlézte: Őri-Kovács Márton
