Az Európai Parlament szocialista frakciójának képviselőjét és egy szakszervezeti vezetőt tartóztattak le december 9-én Brüsszelben. A vádak szerint Katartól fogadtak el pénzt az öbölbeli monarchia ügyeinek képviseletéért. Vajon hol húzódik a meggyőződés, a jóhiszemű lobbi és a nyílt korrupció között a határvonal?
Katar, a Perzsa-Öböl kis olajsejksége egyetlen dologgal van jelen a világpolitikában: pénzzel. Területe körülbelül akkora, mint egy magyarországi megyéé, lakossága másfél budapestnyi és egy sivatagos félszigeten helyezkedik el, így más eszköze nem is nagyon lehet. Miután az 1973-as olajárrobbanást követően a pénzkészletek megteltek, az 1995-ben trónra került Hamad Bin Khalifa sejk elhatározta, hogy Katart önálló befolyással rendelkező hatalommá teszi a hatalmas anyagi lehetőségei segítségével. A kis ország azóta építi ki egyre növekvő nemzetközi hálózatát, nagy és gazdag szomszédaihoz képest függetlenül határozva meg politikájának célkitűzéseit. Az „arab tavasz” forradalmi hullámai után ez nagyon erősen ki is ütközött.
Katar számos forradalmi mozgalmat támogatott szerte a muszlim világban,
ez pedig a fennálló rendet féltő szomszédjai számára felháborító volt. 2017 és 2021 között a szaúdiak, a bahreiniek és az egyiptomiak blokád alá is vonták a kis félszigetet, megtiltva területük, vizeik és légterük használatát a Katarba közlekedő járművek számára. Egyértelmű, hogy az ország számára a kulcseszköz továbbra is a pénz: nem számíthat szomszédjai barátságára, vagy más okból meglevő hálózatokra. Végtelen készletei azonban megvásárolhatják számára a jóindulatot.
Így lett a kis ország az elmúlt években a nyugati politikusok legfőbb korrumpálója. Amerikai diplomaták, sőt magas rangú katonatisztek keveredtek már abba a gyanúba, hogy elfogadták a kis ország nagy dollárkötegeit. Még a Kongresszusba is bejutott Katar pénze, bár legálisan – ha nem képviselőket fizetnek direkt - fizetett lobbistáik tevékenységét semmi sem gátolja. A sejk emberei által megszervezett,
az amerikai-katari kapcsolatok javítását támogató „katari csoport” az amerikai kongresszus képviselőházában nem kevesebb, mint 50 embert tömörített, mindkét pártból bevonva képviselőket.
S hogy egy majdnem közismert példát említsünk: maga a most zajló futball-VB is gyanúsan a FIFA-nak fizetett katari pénzek eredményeként került a Perzsa-Öböl partjaira.
Mindezek után nem meglepő, hogy kontinensünk egyik fontos döntéshozó szerve, az Európai Parlament sem mentes Katar komoly dollármilliókban mérhető befolyásától. Eva Kaili görög EP-képviselőt, a parlament 14 alelnökének egyikét december 9-én letartóztatták, irodája pedig zár alá került, miközben a belga rendőrség 19 helyszínen hajtott végre razziát.
A vád: Kaili és társai pénzért képviselte Katar érdekeit az Európai Parlamentben.
A legfőbb bizonyíték 600 000 eurónyi készpénz, a sejkek számára aprópénznyi összeg. Kaili asszony az EP Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának a tagja. Rajta kívül a képviselőcsoportból még Pier Antonio Panzeri olasz képviselő került rácsok mögé. A harmadik letartóztatott is a baloldalt erősíti, bár a parlamenten kívülről: ő Luca Visentini, a Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció főtitkára.
A csoport erőteljesen képviselte Katar érdekeit az Európai Parlamentben: Kaili a „munkásjogok élharcosának” nevezte a kvázi-rabszolgatartó rezsimet. Nemrég pedig annak ellenére szavazott egy bizottságban a katari vízumszabályok enyhítése mellett, hogy nem is tagja annak a testületnek.
BREAK: Eva Kaili was present at the European Parliament’s LIBE committee on Dec 1 when they were voting on a controversial visa liberalisation file for Qatar and Kuwait.
— Jack Parrock (@jackeparrock) December 10, 2022
She voted in favour.
She is not a member of that committee. pic.twitter.com/1FOLgDXseT
Az, hogy EP-képviselők katari pénzeket fogadnak el, nem meglepő, már-már elkerülhetetlen volt. Az mégis érdekes, hogy az „európai értékeket” hangsúlyozó baloldali képviselőcsoportból kerültek ki ezek az emberek, legalábbis a jelenlegi adatok alapján. „Elvtelen baloldal” szólamokba nem feltétlenül érdemes kezdeni ezek után: egyrészt nem képviselik teljes szervezetüket ezek az emberek, másrészt pedig a brüsszeli csillogás valószínűleg a jobboldalon is elvakít egyeseket. Mégis, valami jellemző vonást felfedezhetünk.
Érdemes például megfigyelni azt, hogy az elmúlt évtizedekben a „fejlődő világ”-ban, akár a Közel-Keleten milyen kapcsolatrendszere volt az európai baloldalnak, és kiemelten a szakszervezeti vezetőknek.
Miközben a jobboldali, konzervatív vezetők ilyen irányú szövetségei szegényesebbek, a gyarmatosítás ellen küzdő baloldali pártok kapcsolatai kiválóak. Hogy egy példát említsünk: Olof Palme svéd szociáldemokrata elnök 1986-os meggyilkolása után sokan joggal gyanították, hogy a dél-afrikai apartheid állam titkosszolgálata volt a tettes. A svédek ugyanis számos apartheid-ellenes csoportot támogattak, és a nemzetközi színtéren is gyakran kiálltak a fekete mozgalmak ügye mellett. A szakszervezeti szálak is terjedelmesek a fejlődő világban.
Mindezek után logikus, hogy a katari sejk szocialistákat és szakszervezeti vezetőket keres meg a korrupciós pénzével.
A „gyarmatosító Nyugat” elleni küzdelemben számos olyan személyes szál fűződhet, amely elvezet a katari emírhez. Eva Kaili görög anyapártjának alapítója, Andreas Papandreou pontosan olyan politikus volt, aki az országban meglevő Nyugat- és Amerika-ellenes indulatokat használta ki, hogy Görögország vezetője lehessen. Papandreou akkor menekült el az országból, amikor 1967-ben hatalomra került egy jobboldali katonai rezsim, amelyet Washington végül elfogadott és támogatott, egészen annak 1974-es bukásáig. A PASOK azóta igazi „neoliberális” fordulaton ment keresztül, de a régi szálak még létezhetnek.
Mindezek csak felvetések és egyértelmű adatok hiányában konstruált gondolatok. Mégis, érdemes figyelni, hogy a régi „nyugatellenes” szociáldemokrata pártok és a közel-keleti rezsimek között van-e olyan kapcsolatrendszer, ami a viszonyukat speciálissá teszi a többi európai politikai csoportosuláshoz képest, vagy esetleg csak egy újabb, a könnyű pénz által elvakított politikuscsoportról van szó Eva Kaili és társai esetében.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
