Augusztus 5-én, a fővárost ellepő zavargásokat követően, Sejk Haszina, Banglades autoriter miniszterelnöke lemondott és elhagyta az országot. Helyére a Nobel-díjas Muhammad Iunúsz került, aki szerint az ország megérte „második felszabadítását”, és akinek most az a nehéz feladat jut, hogy újraépítse Banglades demokratikus kormányát.
Egy hónappal ezelőtt senki sem gondolta volna Bangladesben, hogy az ország tekintélyelvű miniszterelnökét, Sejk Haszinát erőszakkal eltávolítják a hatalomból és katonai helikopterrel küldik ki az országból Indiába. Legkevésbé maga Haszina, mivel pártja, az Awami Liga ellenőrizte a rendőrséget, az igazságszolgáltatást és minden más állami intézményt.
Sejk Haszina 15 évig volt hatalmon. Bár a 2008-as választások - amelyek először tették őt miniszterelnökké - tisztességesek voltak, a 2014-es, a 2018-as és az idei voksolást is manipulációval kapcsolatos vádak övezték. Bangladest egy ideje már zűrzavar övezi. A januári választások megerősítették, hogy az ország egypárti uralomba süllyedt.
Júliusban tömeges diáktüntetések törtek ki az ellen, hogy az 1970-es évekbeli felszabadító háború veteránjainak leszármazottjai számára újra bevezették az állami állások 30%-ának fenntartását, amit a tiltakozók az Awami Liga (AL) támogatóinak pártfogásaként értékeltek.
A kvótarendszerben további 26 százalékot pedig más, társadalmilag marginalizált csoportok kaptak. Ez azt jelentette, hogy a legtöbb diáknak a kormányzati állások mindössze 44 százalékáért kellett versenyeznie, ami feldühítette a többséget. A zavargások szélesebb körű felkeléssé váltak, a kormány pedig halálbüntetéssel járó kijárási tilalommal válaszolt. Több mint 450 ember halt meg.
Miután a hadsereg a további vérontás helyett visszavonta támogatását a miniszterelnöktől, a tömeg feldúlta a palotáját. Megrongálták apja szobrait, aki sokat tett Banglades függetlenségéért és aki köré Haszina személyi kultuszt épített. Ezek után
a 84 éves Iunúsz, a mikrofinanszírozás nagyra becsült úttörője került az ország élére. Egyelőre nem világos, hogy ki lesz a kormányában, hogyan fog működni, és meddig.
A hadsereg főnöke, Wakuz Al Zaman tábornok azt mondta, hogy ideiglenes kormányt hoznak létre, amely remélhetőleg a civil társadalom elismert tagjaiból áll majd, és amelynek fő feladata, hogy az országot a szabad és tisztességes választások felé terelje. Az új kabinetnek azonban rendkívüli kihívásokkal kell szembenéznie. Az állam minden intézményében nagy számban dolgoznak az Awami Ligához hűségesek, így nehéz lesz akadályok nélkül kormányozni az országot. Ráadásul fennáll a megtorló igazságszolgáltatás valós veszélye.
Sejk Haszina első hatalomra kerülése után az ország lendületes fejlődésnek indult. Az amúgy is erőteljes gazdasági növekedés a ruhagyártásnak köszönhetően a következő évtizedben megközelítette az évi 7%-ot. A növekvő jövedelmek és a civil szervezetek segítettek csökkenteni a szegénységet, növelni az írni-olvasni tudást, és több nőt juttatni munkához. Banglades a feltörekvő piacok sztárja lett. Diplomáciai téren szoros kapcsolatok alakultak ki Indiával és a Nyugattal, de katonai és kereskedelmi kapcsolatok épültek ki Kínával is.
2020 óta azonban az infláció és a tőkekiáramlás aláásta a stabilitást. Az ország devizatartalékai 2021 óta több mint felére, 19 milliárd dollárra csökkentek.
Az ország 2023-ban 4,7 milliárd dolláros hitelt vett fel az IMF-től, hogy stabilizálja fizetési mérlegét.
Iunúsz nehéz feladat előtt áll. Elsődlegesen helyre kell állítania a rendet és a megelőzni a megtorló erőszakhullámokat, amelyek a múltban megkeserítették a bangladesi politikát. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell, hogy az ügyvezető kormányban, amelyet technokraták vezetnek, a tiltakozó diákok és valamennyi politikai párt, köztük az AL képviselői is jelen lehessenek.
Még bonyolultabb lesz elkerülni néhány sürgető veszélyt. Az ország az iszlamista szélsőségek áldozatává válhat. Ha a pénzügyi szorítás súlyosbodik, Banglades olcsó hitelek és fegyverek tekintetében Kínától válhat függővé. Ez destabilizálná a szomszédos Indiához fűződő kapcsolatokat, és még inkább alááshatná a demokráciát.
A jó hír az, hogy a gazdaság rugalmas, a civil társadalom pedig erős. A problémát a korrupt politikai dinasztiák és az elgyengült intézmények jelentik, amelyek nem tudtak szembeszállni velük. Iunúsznak rövid ideje van arra, hogy az országot demokratikus útra terelje. Sikere vagy kudarca 173 millió bangladesi életét fogja meghatározni, és befolyásolja a Kína, India, Oroszország és a Nyugat közötti versengést.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
