2022. november 30-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Oroszországi Föderáció felelősségre vonásának lehetőségeiről nyilatkozott. Eszerint a Bizottság úgy látja, hogy az ukrajnai invázió közvetlen felelőseinek elszámoltatására vagy egy multilaterális szerződésen alapuló különleges nemzetközi törvényszék, vagy a nemzetközi jogrendszerbe integrált eseti bíróság lenne a legalkalmasabb. A következőkben az elnöki nyilatkozat, valamint a felelősségre vonás jelentőségét elemezzük.
Ursula von der Leyen nyilatkozata a háború és az azt követő időszak egyik legnagyobb problémájára világított rá, azaz arra, hogy miként lehetséges a háborús bűnösöket – különösképp az orosz döntéshozókat – leghatékonyabban bíróság elé állítani. Korábban már írtunk az állandó, valamint a specializált bíróság közötti dilemmáról, valamint a lehetséges ellentétekről, azonban a Bizottsági álláspont körvonalazódásának apropóján érdemes összefoglalni annak általános jelentőségét.
Russia must pay for its horrific crimes.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) November 30, 2022
We will work with the ICC and help set up a specialised court to try Russia’s crimes.
With our partners, we will make sure that Russia pays for the devastation it caused, with the frozen funds of oligarchs and assets of its central bank pic.twitter.com/RL4Z0dfVE9
A különleges törvényszékkel való felelősségre vonás nem ismeretlen a nemzetközi jog számára, amit számos történelmi példa igazol. Ilyen volt például a tokiói vagy a nürnbergi törvényszék, amelyek a második világháború japán, illetve német háborús bűnöseinek elszámoltatására hoztak létre. Ezen felül a ’90-es és a 2000-es években is számos alkalommal volt szükség hasonló bírói szerv felállítására: a legismertebbek a ruandai népirtás, illetve a jugoszláv háború törvényszékei.
A természetes személyek nemzetközi jogi felelősségre vonását végző intézményt, a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) az 1998-as római statútum hozta létre, azonban ez csak 2002-ben lépett hatályba a részes felek száma miatt. Ez a bírói szerv – a Nemzetközi Bírósággal szemben – személyek ellen indíthat eljárást az 5. cikk első bekezdése által meghatározott tényállásokban, amelyekbe beletartoznak a háborús bűncselekmények, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, valamint agresszió esetében, amely utóbbi Ukrajna ügyében kiemelkedően fontos.
Az ICC akkor járhat el (12. cikk), amennyiben az említett bűncselekmények elkövetője egy olyan ország állampolgára, amely a statútum részese, illetve hogyha egy részes állam területén követ el hasonló bűncselekményt. Ez a kitétel a Nemzetközi Bíróság esetében hosszas folyamatot vonhat maga után, hiszen Oroszország 2014 óta nem része a római statútumnak, ahogy Ukrajna sem, viszont utóbbi egyoldalú nyilatkozattal fogadta a bíróság joghatóságát saját államterületén, amelyet 2022-ben megerősített.
Mindezek figyelembevételével egy széles nemzetközi támogatást élvező különleges törvényszék elkerülhetővé tenné ezen joghatósági vitákat.
Az említett bírói szerv létrehozásához azonban elengedhetetlen a nemzetközi közösség hozzájárulása, amit korántsem egyszerű megszerezni. Ahogy Ursula von der Leyen említette, a felállítandó törvényszéknek az ENSZ támogatását kell élveznie. Ez általában azt jelenti – ahogy a jugoszláv, valamint a ruandai esetek is példázzák – hogy a Biztonsági Tanács határozatot hoz a bíróság létrehozásáról. Ez ebben az esetben kifejezetten problémás, hiszen Oroszország a BT állandó tagja, azaz gyakorlatilag vétójoggal rendelkezik. Erre megoldást jelenthet a kambodzsai népirtás okán alapított hibrid törvényszék esetének példája. 2003-ban Kambodzsa, valamint az ENSZ Közgyűlése bilaterális megállapodással egy olyan bírói szervet hozott létre, amely mind a kambodzsai, mind a nemzetközi jog normáit figyelembe vette a működés során, illetve kambodzsai és nemzetközi bírók közösen vettek részt az eljárásban. Ez irányadóként szolgálhat Ukrajna esetében is, hiszen a Közgyűlés biztosíthatja a szükséges nemzetközi támogatást.
A törvényszék felállítása geopolitikai szempontból is fontos a Nyugat számára, hiszen több aspektusból is segítheti a jelenlegi világrend fenntartását a kihívó hatalmakkal szemben.
Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a tény, hogy az orosz vezetők közvetlen bíróság elé állítása példaként szolgálhat azok számára, akik hasonlóra készülnek – ilyen például Kína Tajvan esetében. (Erről itt írtunk részletesebben.)
Másrészt egy működőképes nemzetközi törvényszék létrehozása biztosíthatja a bizonytalan államokat, hogy a Nyugat-vezette világrend jogrendje, illetve intézményei nem veszítették el a hatékonyságukat az orosz invázió kezdete után.
Összefoglalva tehát az Európai Bizottság álláspontja, miszerint érdemes egy Ukrajnára specializálódott nemzetközi törvényszéket felállítani, elindíthat egy olyan nemzetközi együttműködési folyamatot, amely elvezethet a háborús bűnösök felelősségre vonásához. Ezzel szemben ezt számos tényező és kihívás fogja hátráltatni.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Írta: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
