Alig néhány éve India és Banglades kapcsolata aranykorát élte, és a dél-ázsiai stabilitás egyik sarokkövének számított. Ma Banglades Új-Delhitől Peking felé fordul. Kína támogatásával légibázis épülhet India határában és a Siliguri-folyosó közelében, ami India gazdasági ütőerének számít. Ez a fontos terület jelenleg geopolitikai nyomás alatt áll. Hogyan jutottunk el idáig?
A két ország történelme szorosan kötődik egymáshoz, de az elmúlt két évtizedben egy bonyolult, sokrétű politikai szövetség kapcsolta össze őket, amelynek középpontjában Sheikh Hasina, korábbi bangladesi miniszterelnök állt. Kormányzása alatt stabilitást teremtett India északkeleti-régiójában, fellépett az Indiát célzó fegyveres lázadókkal szemben, és fontos tranzit jogokat, előnyös szerződéseket biztosított India számára. Természetesen ezekért cserébe India is gazdasági, politikai, és diplomáciai támogatást, széleskörű védelmet nyújtott Hasinának, amire szüksége is volt, hiszen az évek alatt az autokratikus kormányzásának köszönhetően egyre népszerűtlenebbé vált a bangladesi nép szemében. Ez a kapcsolat egy kétélű kard volt, hiszen rövidtávon pozitívan hatott a két országra, viszont hosszú távon súlyos következményekkel járt. Kialakult egy erős India ellenes hangulat Bangladesben, amit a határral kapcsolatos események, vízmegosztási viták, és az a benyomás táplált, hogy India beavatkozik a helyi választásokba, hogy Hasina hatalmon tartásán keresztül aránytalanul sokat profitáljon az országból. Mindezen tényezők oda vezettek, hogy tömegtüntetések alakultak ki, és Hasinát a nép lemondásra kényszerítette. Ezek után Indiának kevés befolyása maradt Dakkában.
A bangladesi átmeneti kormány főtanácsadója Muhammad Yunus lett, aki nyíltan India ellen fordult, és Kína felé nyitott. A két ország kapcsolata kezdett megromlani, és ezt gazdasági adatok is mutatják.
Forrás: Indiai Kereskedelmi és Ipari Minisztérium
Márciusban Yunus Kínába látogatott, ahol a nyilatkozatában Kínát gazdasági együttműködésre invitálta, és felhívta a figyelmet a legszűkebb részén mindössze 22 km széles Siliguri-folyosó sebezhetőségére:
„India északkeleti része teljesen szárazfölddel körülzárt, és az óceánhoz való hozzáférését teljes mértékben Banglades ellenőrzi.
A Siliguri-folyosó az egyetlen útvonal, amely összeköti Északkelet-Indiát az ország többi részével, és ez az összeköttetés Bangladesen keresztül halad.” - nyilatkozta Yunus. India számára aggasztó hírként szolgálhat az is, hogy a Lalmonirhat légibázist Peking támogatásával újjáépíthetik. Ez kevesebb, mint 20 kilométerre fekszik India határától, és karnyújtásnyira a Siliguri-folyosótól. Hszi Csin-ping kínai elnök igyekezett kihasználni az alkalmat, és vámmentes export lehetőséget, több milliárd dolláros infrastrukturális finanszírozást, és technológia megosztást kínált Bangladesnek azzal az egyértelmű céllal, hogy az országot bevonja vonzáskörébe, és területét stratégiai eszközként használja India ellen. India a fejleményekre katonai készültséggel, fenyegetéssel, zsarolással, gazdasági nyomással válaszolt. Himanta Biswa Sarma, Assam állam miniszterelnöke social media felületén keresztül üzent: „Indiának egy stratégiai folyosója van, Bangladest viszont kettő köti össze. Ha ők a mi folyosónkat akarják megtámadni, mi is megtámadjuk az övéiket.”
To those who habitually threaten India on the “Chicken Neck Corridor”, should note these facts as well:
— Himanta Biswa Sarma (@himantabiswa) May 25, 2025
1️⃣ Bangladesh has two of its own “chicken necks”. Both are far more vulnerable
2️⃣ First is the 80 Km North Bangladesh Corridor- from Dakhin Dinajpur to South West Garo… pic.twitter.com/DzV3lUAOhR
Néhány hónap leforgása alatt a két ország kapcsolatát kölcsönös bizalmatlanság, stratégiai manőverezés, fenyegetések jellemzik.
India várhatóan kénytelen lesz elfogadni, hogy területének természeti adottsága miatt van egy gyenge pontja, amit a környező országok képesek lehetnek kihasználni. Talán pont emiatt érdemes jó viszonyt ápolni kisebb szomszédaival, hiszen az erőpolitikán keresztül kihasználta Bangladest, és ezzel közelebb taszította Kínához. A geopolitikában a rövidtávú gondolkodás könnyen a visszájára sülhet el.
Szemlézte: Tóth Patrik János
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
