A francia jobbközép elnökjelöltje Valérie Pécresse a Politico európai kiadásának cikke alapján továbbra is keresi az „igazi énjét”. Minderről Laura Kayali értekezik a lapban.
A szerző kiemeli, hogy Pécresse-nek nemrég volt egy elszólása az úgynevezett „Nagy Csere” összeesküvés elméletről. Ez alapján egyes titkos körök ki akarják cserélni Európa természetes lakosságát muszlim bevándorlókra. A témát (eddig) egyedül Eric Zemmour emlegette a kampányban, s mára már Pécresse is tagadja, hogy hinne benne. Nemrég azonban egy kampányeseményen szinte minden újságírói kérdés erre az elszólásra fókuszált, amit a republikánusok elnökjelöltje nem fogadott túl jól. Szerinte ugyanis egy célzott lejárató hadjáratot kezdtek el ellene a „macronisták”.
A fentebbi eset is arra mutat a szerző szerint, hogy Pécresse továbbra sem tudja, hogy pontosan melyik szavazó réteget is kellene megszólaltatnia. Egyesek szerint ugyanis
az „elszólással” Zemmour és Le Pen szavazóit próbálta megszólítani és magához csalogatni.
A kampány miatt ráadásul folyamatosan megmutatkozik az összes erőssége és gyengesége. A lap kiemeli, hogy Pécresse már gyerekkorától az elit tagja, s olyan iskolákba járt amelyekbe a korábbi köztársasági elnökök is, mint például Jacques Chirac, François Hollande vagy az épp regnáló Emmanuel Macron. A megszólított források szerint a politikusnő remek ügyintéző, szorgos és ha valamit igazán eltökél, akkor azt mindenképp végre is hajtja.
Sokak szerint azonban hiányzik belőle az igazi „politikusi én vagy ösztön”, hisz nem igazán tud annyira egyesülni a tömegekkel és az esetleges problémáikkal.
Éppen ezért szónoki képességei sem tökéletesek. A sajtó támadásait Pécresse azonban egyszerűen szexizmusnak titulálja, s szerinte csak azért kritizálják annyian őt, mert nő. Példaként mondta, hogy szerinte Macron is hasonló szónoki képeségekkel rendelkezett első, 2017-es kampánya alatt, mégsem támadtak ennyien és ilyen mértékben. A francia zöldek egyik volt minisztere szerint Pécresse azonban csak akkor veszi elő a feminista énjét, amikor arra szüksége van, példaként megemlítve, hogy a jobbközép jelölt az általa irányított régióban ismét juttat anyagi támogatásokat abortuszellenes csoportoknak.
S akkor ott az a kérdés, hogy pontosan kiket is próbál meggyőzni Pécresse? A jelöltet eddig ugyanis mindenki egy gazdaságilag liberális, szociális ügyekben (enyhe) konzervatív, Európa-párti politikusnak ismerte meg (ezen jelzők miatt sokan hasonlították Macron-hoz is, ami miatt egyesek a „szoknyás Macron” gúnynévvel ruházták fel).
Pécresse azonban továbbra is keresi azt az üres teret, ahol gyökeret verhet, körülötte azonban nagyon sűrű a politika erdeje.
Tőle balra rögvest ott van Macron, míg a jobboldalon Marine Le Pen és Zemmour. Utóbbi kettőt úgy próbálta meg lejáratni, hogy az állítólagos orosz kapcsolataikról beszélt, miközben a saját pártján belül is van olyan volt miniszter, aki később nagy orosz cégek igazgatótanácsának tagja lett. Egy biztos: a legtöbb felmérés szerint Le Pen egyre kezdi lehagyni Pécresse-t, míg Zemmour továbbra is hasonló számokat produkál, mint a republikánusok jelöltje. Mindez annak ellenére történik, hogy a kutatások szerint pont Pécresse-nek lenne a legtöbb esélye legyőzni Macron-t a második fordulóban. Ehhez azonban sürgősen össze kell kapnia magát, s végre meghatároznia, hogy pontosan milyen politikát is szeretne majd a jövőben folytatni.
A francia elnökválasztással kapcsolatos további cikkeinket itt találod.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
