John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke a National Review-ba írt cikkében azt fejtegeti: Donald Trump erős és sikeres beszédet mondott Varsóban, s beszédében a Nyugat valódi értékeit védte meg.
Győzelem és siker volt Donald Trump varsói beszéde John O'Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke szerint. A National Review-ba írt cikkében kifejti: a lengyel közönség lelkesen fogadta a beszédet, s Trump jól felépített, könnyen érthető beszédében megválaszolta mindazokat a kérdéseket, amit a lengyel és a nemzetközi közvélemény fogalmazott meg.
Trump méltatta a lengyelek történelmi bátorságát, és megfogalmazta a lengyelekkel szembeni mai kihívásokat: az iszlamista terrort, az orosz kalandorságot, a nemzetek energiáját elszívó lopakodó bürokráciát. Az amerikai elnök kritizálta a Nyugat erkölcsi és civilizációs önbizalmának hiányát.
O'Sullivan szerint a nyugati önbizalomhiány megmutatkozik Brüsszel működésében, a merkeli Németországban és más nyugati országok migrációval kapcsolatos hatékonytalanságában. A hit is válságban van Európában, és nem csak a vallásos hit, hanem az európai vezetésben való hit. Trump azt üzente a hallgatóságnak: jobb lenne nekik, ha polgártársaikra, saját vallásos hagyományaikra és saját gazdasági energiájukra támaszkodnának a problémákkal való szembenézés során.
Trump ugyanakkor kivette a NATO-t a kritikája alól, és John O'Sullivan szerint ezt helyesen tette: a NATO kormányközi szervezetként a közös védelempolitika praktikus ügyeivel foglalkozik.
A varsói beszéd alapján úgy tűnik: Donald Trump egy lazább, kevésbé uniformizált nyugati szövetségi rendszerben gondolkodik, melyben az EU is visszaadna hatásköröket az európai nemzeteknek. Ez lehet, hogy nem fog tetszeni több nyugat-európai vezetőnek, akik a mélyebb integrációban hisznek.
A Nyugatról alkotott trumpi vízió nem egyezik az amerikai baloldal nézeteivel: nem multikulturális, nem nemzeteken és vallásokon túli, nem posztdemokratikus és nem szekuláris.
John O'Sullivan vitatkozik azokkal a balos kritikusokkal, akik úgy gondolják, az amerikai identitást még mindig kisajátítja a fehér protestáns középosztály. Valójában az amerikai identitás már rég színesebbé vált az újabb bevándorló tömegek következtében. A szerző szerint az angolszász civilizáció - szemben más protekcionista civilizációkkal - már eddig is nyitott volt az új kultúrák felé, beépítve, felszívva a saját világába.
„Az amerikai kultúra és a nyugati civilizáció pont az ellentéte a kirekesztésnek és a rasszizmusnak. Befogadók és nyitottak” − fogalmaz O'Sullivan. Szerinte alapvetően tévesek azok a felfogások, amelyek fehér nacionalizmussal és rasszista exkluzivitással vádolják a civilizációnkat. John O'Sullivan zárszava szerint Amerika a nyugati civilizáció legmagasabb ideáljait képviseli.
GR
