Blog

2024 migrációs körképe: milyen mutatókkal kecsegtet a jövő?

Milyen jövő elé néz Európa, és az Egyesült Államok, illetve miért lesz kulcsfontosságú a migrációs helyzet kezelése az idei, kivétel nélkül kulcsfontosságú választásokkor? A POLITICO év végi összefoglalóját szemlézzük.

Milyen jövő elé néz Európa, és az Egyesült Államok, illetve miért lesz kulcsfontosságú a migrációs helyzet kezelése az idei, kivétel nélkül kulcsfontosságú választásokkor? A POLITICO év végi összefoglalóját szemlézzük.

A Nyugat vezetőinek immáron nemcsak a két jelenleg is dúló háborúval, illetve azok következményeivel kell szembenézniük, hanem egy szintén kitüntetett fontosságú, az országokat közvetlenül érintő tényezővel, a migrációval.

A kérdés különösen aktuális, hiszen 2024-ben nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az Európai Parlamentben és az Egyesült Királyságban is választásokat tartanak. A migráció mindhárom helyen nagy befolyással bírhat, lévén, hogy nemcsak Joe Bidenre, hanem Rishi Sunakra és Emmanuel Macronra is komoly nyomás hárul belpolitikai szempontból.

Ami a briteket illeti, Rishi Sunak kormányának nem kedvez a jelenlegi helyzet, sőt, a Konzervatív Párt is igen megosztott ezen kérdést illetően és komoly nyomás alá helyezi a miniszterelnököt, elsősorban azon potenciális szavazók elvesztése miatt, akiket ugyan aggaszt a migránshelyzet, a kormány ezen területet érintő politikáival viszont nem értenek egyet (Rishi Sunak válságkezeléséről itt írtunk bővebben). És valóban, az Egyesült Királyságot komolyan érinti a bevándorlás:

novemberben rekordmennyiségű bevándorló érkezett a szigetországba a La Manche csatornán keresztül. Sunak ígéretet tett a tengeri útvonalon történő bevándorlás korlátozására, azonban – ahogy az a jelenlegi helyzetből is jól kitűnik – nem tudta azt teljesíteni.

Franciaországban sem egyszerűbb a helyzet: nemrégiben utasította el a parlament alsóháza Emmanuel Macron bevándorlásra irányuló javaslatát, amely elviekben a konzervatívoknak, illetve a baloldali pártoknak is kedvezett volna, hiszen egyaránt tartalmazott megengedőbb és szigorúbb irányelveket is. Ebből kifolyólag Macronnak a jelen helyzetben nemcsak kompromisszumot kell találnia saját kormányán belül, hanem kezelnie kell a franciaországi bevándorláshelyzetet, amely korántsem egyszerű dolog

A bevándorlás mindig is sarkalatos pont volt az Egyesült Államok belpolitikájában, és ez most sincs másképp: Joe Biden egykoron még úgy vette át a hatalmat elődjétől, Donald Trumptól, hogy szöges ellentétét fogja véghezvinni annak, amit a republikánus elnök ciklusa idején csinált: Biden „fair és emberi” rendszert szeretett volna kiépíteni. Migrációs politikája jelenleg a republikánusoknak generálhat előnyt az idei választások előtt, hiszen ők voltak azok, akik felismerve a helyzet súlyosságát (erről itt és itt írtunk korábban) szigorúbb reformokat és határozottabb bevándorláspolitikát követelnek az elnöktől.

Sőt, nemcsak republikánus részről érkeztek ilyen vélemények, hanem már saját pártjából is, hiszen számos demokrata vezetésű állam és város hangsúlyozta: át kell alakítani a déli határokra vonatkozó bevándorláspolitikát, amely így limitálná az országba érkezők számát.

A bevándorláspolitika már hónapok óta az egyik legvitatottabb kérdés a német politikai agendában is. A legutóbbi nagymértékű migráció komoly kihívás elé állította nemcsak a helyi, hanem a nemzeti kormányt is, amely azzal küzd, hogy – olykor források hiányában – ellátást és szállást tudjon nekik nyújtani. 2015 óta tavaly rekordszámú menedékkérő érkezett az országba, ez pedig különösen nagy nyomást gyakorol a Scholz-kormányra. A szövetségi kancellár visszaállíttatta a határellenőrzést a Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal közös határszakaszon, remélve, hogy ezáltal csökkenni fog az országba ténylegesen bejutók száma. A valóság azonban teljesen más mutatókat produkált.

Szintén komoly kihívás az Olaszországba irányuló migráció, mellyel Meloni kormányának kell szembenéznie. A helyzet orvoslására a miniszterelnök számos úton próbált egyezségeket kötni több országgal is, amelyek szintén érintettek a bevándorlásban. (Az aktuális olaszországi bevándorláshelyzetről itt érhető el bővebb beszámoló.)

Más mediterrán országokat is komolyan érint a bevándorlás: Görögország 2015 óta az európai migránsválság sűrűjében találta magát,

hiszen rengetegen kötöttek ki a szigeteken, ahonnan próbáltak a szárazföldre, majd Európa további országaiba jutni. Hasonló a helyzet Spanyolországban is, ahol a két észak-afrikai autonóm tartomány, Ceuta és Melilla komoly célpontot jelent a kontinensre igyekvő bevándorlóknak. Hasonló állapotok uralkodnak a spanyol szigeteken is (melyről itt volt szó korábban), ahol szintén nagy kihívás a bevándorlás kezelése.

Cipruson is megemelkedett a bevándorlók száma, elsősorban a közel-keleten kirobbant konfliktusokból adódóan: 2022-ben például a lakosságra arányosan elosztva Ciprus volt az, ahová a legtöbb első alkalommal menedéket igénylő személy érkezett. Földrajzi helyzetéből adódóan pedig kiváló kiindulópontként szolgálhat a bevándorlóknak, hiszen Libanon és Törökország közelsége megkönnyíti az EU-ba jutást a Közel-Keletről. Decemberben Görögország humanitárius segélyt küldött az országnak, Níkosz Hrisztodulídisz elnök pedig nemrégiben az EU-hoz fordult további forrásokért, hogy hatékonyabban tudja kezelni a helyzetet.

Természetesen nem csupán ezen országok érintettek a migrációs folyamatokban: a kiváló demográfiai mutatók ellenére Kanada az ország elöregedő lakosságát a bevándorlók befogadásával próbálta ellensúlyozni. Justin Trudeau nyolc évvel ezelőtti hatalomra lépésétől számítva mintegy 1,3 millió bevándorló érkezett az országba, főleg Indiából, a Fülöp-szigetekről, Kínából és Szíriából. A kisebbségi politika kezelése pedig nem egyszerű, és ezzel Justin Trudeau is szembesült: ez okozott komoly nézeteltérést nemcsak Indiával, hanem Izraellel is.

Ahogy az a fentiekből is látszik, a migráció globális kihívás, mely hathatós politikát és megoldásokat igényel.

Egyelőre még nem tudni, milyen változás következhet be a jövőben a migrációt illetően, azonban annyi megállapítható, hogy a jelenség nemcsak a választások egyik kulcskérdése, hanem az újonnan felálló kormányok előtt álló fő kihívás is lesz. A helyzet hatékony kezelése pedig rajtuk és az általuk meghozott intézkedéseken múlik.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon