Blog

Válaszút előtt a török haderőfejlesztés

Megnyílhat a lehetőség a régóta áhított F-16-osok beszerzésére, miután a török parlament elfogadta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, Kanada pedig ismét hajlandó drónokhoz szükséges alkatrészeket exportálni Törökországba - írja a Reuters. Ottawa nagyobb transzparenciát vár majd Ankarától, az…

Megnyílhat a lehetőség a régóta áhított F-16-osok beszerzésére, miután a török parlament elfogadta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, Kanada pedig ismét hajlandó drónokhoz szükséges alkatrészeket exportálni Törökországba - írja a Reuters. Ottawa nagyobb transzparenciát vár majd Ankarától, az USA-val pedig folytatódhatnak a tárgyalások a vadászgépek ügyében.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, végül Ankara jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Ennek következtében Törökország olyan együttműködések részesévé válhat, amelytől korábban a szembenálló felek a többi között a török-svéd ellentétre hivatkozva zárkóztak el. Az Egyesült Államok megkezdheti a tárgyalásokat az évek óta folyamatban lévő F-16-os vadászgépek beszerzését illetően, Kanada és Törökország között pedig szintén beindulhat a fegyverexport, drónok alkatrészeit adhatják el a kanadaiak a törököknek. Ottawa korábban a Hegyi-Karabahban bevetett, török gyártmányú drónokra hivatkozva fagyasztotta be a kanadai-török fegyverexportot, hivatalos álláspontja szerint ugyanis elítélendő az azeri agresszió az örmények ellen. A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját követően láthatóan megváltozott a két ország közötti viszony:

Kanada és Törökország továbbra is őszinte eszmecserét folytat a két ország bilaterális, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól.”

- fogalmazott Charlotte MacLeod, a kanadai külügyminisztérium szóvivője.

Törökország számára a kanadai export lehetősége javarészt jobb bilaterális kapcsolatokat jelenthet, kulcsfontosságú lehet azonban az USA és Törökország között létrejövő megegyezés, melynek keretein belül negyven darab Lockheed Martin F-16 típusú vadászrepülőgépet és csaknem nyolcvan, a típushoz tartozó modernizációs szervizcsomagot vásárolhat Törökország az Egyesült Államoktól. Egy lehetséges üzletről már évek óta tárgyalnak a felek, az amerikai Kongresszus azonban ezidáig blokkolta az együttműködést, mivel Törökország ellenezte Svédország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezethez. Az akadályokkal szembesülve Recep Tayyip Erdogan török államfő lehetséges európai partnerei felé fordult,

2023 novemberében pedig már zajlottak az első tárgyalások, hiszen Törökország számára tökéletes alternatívát kínálna az Eurofighter Typhoon vadászrepülőgép.

Ezt a két hajtóművel ellátott, canard delta szárnyas, multifunkcionális vadászgépet az Airbus, a BAE Systems, valamint a Leonardo cégek alkotta konzorcium gyártja, közös holdingtársaságuk pedig az Eurofighter Jagdflugzeug GmbH. Fő megrendelőként az Egyesült Királyságot, Németországot, Olaszországot és Spanyolországot képviselő NATO Eurofighter and Tornado Menedzsment Ügynökség irányítja a projektet. Ezáltal a tárgyalások nem voltak zökkenőmentesek, főképp Németország kezelte fenntartásokkal a törökökkel való megállapodást. Olaf Scholz és Recep Tayyip Erdogan 2023 év végén találkoztak Németországban, ennek alkalmával azonban nem derült ki született-e megállapodás.

Egyértelmű azonban, hogy Törökország számára kulcskérdés az ország haderejének állapota, jelenleg különös figyelem irányul a török F-16-os flottára, annak jövőjére. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kongresszusa úgy tűnik már nem kíván útjába állni a Törökországgal való megállapodásnak,

Ankara sem akar teljes mértékben letenni az Eurofighter Typhoon-ok beszerzéséről. Ez a döntés Törökország számára számos kihívást, költséget, valamint stratégiai előnyt is jelenthet egyszerre.

A fejlett harci képességekkel rendelkező Typhoon ugyanis nemcsak a török légierő technikai fejlesztését segítheti elő, hanem a Törökország NATO-szövetségben vállalt hosszú távú védelmi céljaihoz való stratégiai átrendeződésre is utal. A Eurofighter Typhoon az F-16-osokhoz képest magasabb költségekkel jár, a pilóták átképzése, a géptípus átfogó műszaki, technikai ismereteinek oktatása sok időt és magas költségeket jelenthet az állam számára. Ugyanakkor jelentős változást hozhat, ha Törökország az Egyesült Államokkal évtizedek óta fennálló együttműködés helyett egy európai partnerekkel való katonai kooperációt választana. A beszerzés komoly pénzügyi vonzatai alátámasztják, hogy Törökország elkötelezett védelmi szektorának fejlesztése mellett, jelentős összegeket fektet be katonai képességeinek javításába, ezzel együtt pedig a légierő diverzifikációja is egyre fontosabb szerepet kaphat. Ez a stratégiai döntés, bár kihívásokat jelent, egyben utat nyithat az Egyesült Királysággal és más európai védelmi partnerekkel való szélesebb körű együttműködéshez is.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon